A bevezetőre visszatérve, egyszerűen fogalmazva: fogyasztónak azért jó lenni, mert egy hibás teljesítés esetén, előnyösebb szabályok vonatkoznak a vásárlóra. Így van ez egy sima szervizelés esetében is. Kevesen tudják, hogy maga a szerviz is bizony kötelező jótállással tartozik, ha a fogyasztó számára nyújt szolgáltatást. Tehát, ha egy cég, vagy egy egyéni vállalkozó rendel meg szolgáltatást, akkor ez a gazdálkodó szervezet nem tud hivatkozni a kötelező jótállásra, mert ebben a szerződéses jogviszonyban nem minősül fogyasztónak sem. Minderről a 249/2004 (VII.27.) Kormányrendelet szól.
A kötelező jótállás azonban nem vonatkozik minden tevékenységére. A rendelet ugyanis a mellékletében külön, nevesítve felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre ez irányadó. És sajnos az sem mindegy, hogy az érintett szolgáltatás mekkora összeget tesz ki. Így azok a szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknek a bruttó javítási díja (anyag- és munkadíjjal együtt) a 20.000,- Ft-ot meghaladja. Ugyanakkor az is lényeges elem, hogy e rendelet nem irányadó azoknak a termékeknek a javításaira, melyek a termékhez kapcsolódó jótállás, vagy kellékszavatosság miatt valósultak meg.
Mi a lényege?
A jogszabály abból indul ki, hogy amennyiben a termék a szervizelést után, egy meghatározott időn belül meghibásodik, akkor az a hiba a javító, karbantartó munka eredménye. Ezt nevezik vélelemnek. Ebből következik az is, hogy a fogyasztó kötelezettsége az, hogy bizonyítsa a hibajelenséget és azt, hogy ez a hiba a kötelező jótállás időtartama alatt következett be. Ha ezt igazolni tudja, akkor a szerviznek helyt kell állnia a hibás teljesítéséért. Ugyanakkor a szerviznek is lehetősége van arra, hogy kimentse megát. Tehát a főbb bizonyítási kötelezettség a szerizen van és neki azt kell bizonyítania, hogy a hibáért nem ő felel, hanem esetleg az, a fogyasztó magatartására vezethető vissza.
Mennyi a kötelező jótállás időtartama?
A kötelező jótállás ideje 6 hónap, tehát ha a szolgáltatás átadásától számított 6 hónapon belül keletkezik a hiba, akkor főszabály szerint azért helyt kell állnia a vállalkozásnak. Ez a határidő egyértelműen jogvesztő., ami azt jelenti, hogy akár csak egy hónappal később merül fel bármilyen probléma, már nem tud erre a kötelező jótállásra hivatkozni a fogyasztó. Innentől kezdve pedig mindent neki kell majd a továbbiakban bizonyítania.
A rendelet kötelezi a szervizt arra, hogy a tevékenységéről jótállási jegyet állítson ki. Ha ezt elmulasztanák, akkor ne hagyják annyiban, mindenképp ragaszkodjanak hozzá. Ugyanez a helyzet a számlával is. Sajnos sok olyan esettel találkozunk, amikor sem számlát, sem jótállási jegyet nem kap a fogyasztó, viszont a termékkel kapcsolatosan problémája merül fel. Ez borzasztóan megnehezíti a jogi igényérvényesítést, de sok esetben még lehetetlenné is teszi. Vannak olyanok, akik a megrendelés kapcsán egy sms-el, vagy egy bizonytalan felhasználó fiókkal, a közösségi médiumokban folytatott üzenetváltással rendelkeznek. Ezek nem elegendőek ahhoz, hogy valaki megalapozottan tudjon fellépni egy ilyen céggel szemben. Mindenképpen fontos tehát az, hogy tudatos fogyasztóként ragaszkodjunk a precíz dokumentációhoz is.