Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel/Elveszti önmagát, el a barátot – mondja Shakespeare, és bizony sokan bólogathatnak ezeket a sorokat olvasva. Főként azok, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy pénzt kölcsönadni kockázatos dolog. Bár a legrosszabb adósok a rokonok és kollégák, sokan nehezen tudnak nemet mondani, ha valaki segítségért fordul hozzájuk.
Polgári törvénykönyv
Felnagyítjuk Önöknek azokat a bizonyos „apróbetűs részeket”!
Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.
Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.
Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.
A találás a tulajdonszerzés számos, törvényben szabályozott módja közül az egyik, noha kétséget kizáróan korántsem a leghétköznapibb. De mit is vár el az állampolgároktól a hatályos szabályozás ahhoz, hogy találókból tulajdonosok lehessenek?
A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel. Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?
Ügyfelünk egy multinacionális vállalat középvezetőjeként dolgozott, több mint 10 éven keresztül. A munkáltató átszervezésre való hivatkozással kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyet végül Ügyfelünk elfogadott.
Állampolgárként többször szembesülhetünk azzal, hogy lakcímünkre, akár kormányzati céllal, akár statisztikai céllal levelek, megkeresések érkeznek. Amennyiben azonban valaki nem szeretne ilyen megkereséseket kapni, akkor megvan a törvényes lehetősége arra, hogy az ilyen megkeresések teljesítésére a hozzájárulását visszavonja. Ennek jogi hátteréről adunk most tájékoztatást.
A mindennapi életben gyakran tűnik úgy, hogy azok a mindenkit megillető jogok, melyeknek gyakorlása csak igen szűk körben korlátozható, valójában teljes mértékben kizárják egymást. Feloldható-e vajon ez a sajátos ellentmondás?
Egyre vacakabb az idő, itt a szezonja az ónos esős időszaknak is, mely óhatatlanul ahhoz vezet, hogy az úttestek, járdák is csúszóssá és veszélyessé válnak. A mostani cikkünkben az ilyen jellegű balesetekkel összefüggő kártérítési igények érvényesíthetőségével foglalkozunk.