A legendás világutazó és vadászíró Széchenyi Zsigmond úgy fogalmazott, hogy a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás. Noha ez az egyik legősibb férfi mesterség, ma már inkább hobbi és kedvtelés céljából űzik. Célja is átalakult, korábban az élelmezés és túlélés záloga volt, ma már inkább átalakult egy olyan természetközeli élménnyé, amikor az ember kiszakad a mókuskerékből és a természetben feloldódik. Előbbiekkel összefüggésben nem meglepő, ha a jogi szabályozás is komplikáltabbá vált, ma már nem íjakkal vadászunk mamutokra, úgyhogy komoly szabályoknak kell megfelelni, amiben eligazodni sem egyszerű.
Polgári törvénykönyv
Felnagyítjuk Önöknek azokat a bizonyos „apróbetűs részeket”!
A házassági bontóper során a vagyonmegosztáson kívül a gyermekek elhelyezése, és a szülői felügyeleti jog gyaklorlásában történő megegyezés is nagy fejtörést tud okozni az érintetteknek. Jelen cikkben elsősorban a szülői felügyeleti jog tartalmáról, illetve gyakorlásának a módjáról írunk, kitérve arra az esetre is, hogy hogyan alakul a joggyakorlat, ha a szülők elválnak.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy olyan kamerarendszert működtet a munkahelyen, amely megfigyeli az alkalmazottakat. A kérdésre a válasz igen, azonban ez a jogosultság nem korlátlan. Jelen cikk célja azoknak a feltételeknek az ismertetése, amelyek megvalósulása szükséges ahhoz, hogy a munkáltató jogszerűen alkalmazza a kamerát.
Napjainkban egyre ritkább kincs, ha ez ember békében tud eltölteni egy kis időt a természetben, a nagyvárostól távol, legyen szó a vízparton való napfürdőzésről, vagy a kempingszéken való gubbasztásról. Akik részesei ennek a szubkultúrának, azokból előtör ilyenkor valami elemi ösztön, a zsákmányszerzés és a világgal való megbékélés sajátos elegye. Aki próbálta már, tudja miről van szó, aki nem annak segítséget nyújt ez a cikk, hogyan próbálja ki és találjon utat a jogszabályi előírások dzsungelében.
A személyiségi jogok védelméről a hazai szabályozásban elsősorban a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv tartalmaz rendelkezéseket. E törvény felsorolja azokat a személyiségi jogokat, amelyeknek a megsértésével a leggyakrabban találkozhatunk, akár saját személyünket illetően, akár más személy vonatkozásában. Jelen cikk célja, hogy segítséget nyújtson azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségekkel élhetünk a személyiségi jogaink megsértésének orvoslása érdekében.
Az illusztrációk, képek, sőt szinte bármely művészeti ágazatba tartozó alkotás napjainkban már rendkívül könnyen kereshető, hozzáférhető és letölthető az interneten. Bár az köztudomású, hogy a világhálón fellelhető szöveges tartalmak felhasználása minősülhet plágiumnak és legalább a forrást meg kell jelölni, kevesebben fordítanak figyelmet ugyanerre a kérdésre például a képek letöltése és felhasználása esetén. A kiindulás pedig ebben a helyzetben is ugyanaz: ezek az alkotások szerzői jogi védelem alatt állnak és nem feltétlenül használhatók fel engedély és a jogdíj megfizetése nélkül.
Sokan kerültek már olyan helyzetbe munkahelyükön, hogy legszívesebben titokban videón, de legalábbis hangfelvételen örökítették volna meg munkatársuk, főnökük viselkedését, bizalmas vagy éppen szabálytalan szóbeli utasításait, inzultusait. Sokan ezt meg is teszik, általában annak reményében, hogy a későbbiekben elkerülhessék az igazságtalan számonkérést, vagy éppen amiatt, hogy bizonyítani lehessen az őket érő jogsértést, esetleg azért, hogy ezzel tartsák sakkban az érintettet. Joggal vetődik azonban fel a kérdés: jogszerű-e titokban felvételt készíteni, és ez felhasználható-e a későbbiekben?
Sajnos egyre gyakoribbak, mikor a bankkártya adatainkkal visszaélve jelentős pénzeket csalnak ki tőlünk. A modern kor Robin Hoodjai nem a gazdagoktól vesznek el, hogy a szegényeknek adják, hanem mindenkitől elvesznek, hogy maguk gyarapodhassanak. Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy milyen lépéseket tehetünk az esetleges csalások elkerülésére. Ezek tárháza jóval szélesebb, mint azon konkrét intézkedéseké, amelyeket utólag tudunk megtenni. Utóbbiakat vesszük számba jelen cikkben.
Egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a kutya az ember társa, családtag, nem pedig kizárólag a házat őrző, vagy a nyájat terelő, esetleg vadászó eb. Bár állatvédelmi szabályozásunk csak lassan követi le ezeket a hozzáállásbeli változásokat, de a 2016 januárjában hatályba lépő új rendelkezések több állattartási szabályt is megszigorítottak. A kiszabható bírság összege is magasabbra emelkedett, amely remélhetőleg hatékonyabb védelmet biztosít majd szőrös barátainknak.
Feltehetően gyakoribbak lesznek a jövőben a környezetvédelmi besorolások miatti ellenőrzések és emiatt a bírságok is. Az idei év januárjától a gépjárművek rendszámán a környezetvédelmi minősítésről szóló matrica nem kerül feltüntetésre. Miután külsőre most már nem állapítható meg a rendszám alapján, hogy milyen besorolásba tartozik autónk, feltehetően gyakrabban lehet majd ellenőrzésre számítani. Akár több tízezres bírságok is elképzelhetők. Hasonló következmények várhatók szmogriadó esetén is.