Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy kit és milyen módon illet meg a gyermek után járó pótszabadság. A mostani cikkünkben annak részletszabályait tekintjük át, hogy a születendő gyermek után, milyen pótszabadság illeti meg a szülőket, különös tekintettel az édesapát.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.
Előző cikkünkben, melyet itt olvashatnak, a munkavállalót megillető szabadnapok számáról írtunk. Jelen cikkünkben annak részletezésével foglalkozunk, hogy a törvény alapján biztosított szabadnapokat a munkáltató és a munkavállaló hogyan oszthatja be.
Ügyfelünk munkaviszonyát a munkáltatója felmondással megszüntette. Csalódottan fordult Társaságunkhoz, ugyanis a felmondási időről a munkáltató nem tett említést nyilatkozatában.
Rohanó világunkban állandóan dolgozunk, de természetesen testi-lelki regenerálódásunk érdekében mindannyiunknak szüksége van néha egy kis szabadságra annak érdekében, hogy egy kicsit kiszakadjunk a hétköznapi mókuskerékből. Jelen cikkünk célja az, hogy áttekintsük pontosan hány nap szabadság illeti meg a munkavállalókat.
Rohanó világunkban állandóan dolgozunk, de természetesen testi-lelki regenerálódásunk érdekében mindannyiunknak szüksége van néha egy kis szabadságra annak érdekében, hogy egy kicsit kiszakadjunk a hétköznapi mókuskerékből. Jelen cikkünk célja az, hogy áttekintsük pontosan hány nap szabadság illeti meg a munkavállalókat.
Jelen cikkünk célja annak bemutatása, hogy milyen szabályozás vonatkozik a készenlétben, illetve az ügyeletben dolgozó munkavállalók foglalkoztatására.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívüli rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Ügyfelünk autóbuszvezetőként dolgozik egy vidéki önkormányzatnál hosszú évek óta. Az önkormányzat 2017-től kezdődően nem akarta megfizetni Ügyfelünknek a garantált bérminimum emelt összegét, mivel Ügyfelünk saját maga nem tudta alátámasztani, hogy mi alapján jogosult ezen járandóságra. Ekkor Társaságunkhoz fordult és felvilágosítást kért.
Nincs olyan idealizált világ, ahol a munkahelyen a nemiséget meg tudnánk kerülni. De míg egyes helyeken a megkülönböztetés a nőnapra adott virág társadalmilag elfogadott, kedves gesztusában jelenik meg, máshol az a gyakorlat, hogy a férfi munkavállalók összegyűlnek egy laza kollegiális beszélgetésre, ahol aprólékosan kibeszélik valamennyi kolleganőjüket, akár azért, hogy így vágódjanak be ugyancsak férfi főnöküknél. Míg munkahelyünket megválaszthatjuk, kollegáinkat már kevésbé, ezért nem árt tudni hol az a határ, amikor a kollegák magatartása nemcsak a jóérzést, de már a jogot is sérti.
2017 év kezdetétől jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében az előbbi 127 500,- Ft, az utóbbi 161 000,- Ft-ra nőtt a vonatkozó Kormányrendelet alapján. 2018-tól pedig 138 000,- Ft, illetve 180 500,- Ft szerepel jelenleg a jogszabályban. Mivel az előző évekhez képest jelentős a változás, nagyon sok munkavállaló számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kategóriába tartozik. Ha Ön is minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló, vajon tisztában van azzal, hogy melyikre jogosult?