Az év vége kapcsán jellemző a kapkodás a munkaviszony vonatkozásában is. Sokszor előfordul, hogy a munkavállaló ekkor szembesül azzal, hogy az éves szabadságából még jó pár nap nem került kiadásra. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályairól, valamint a következő évre történő átvitelének szabályairól teszünk említést.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Az ünnepek közeledtével számos munkavállaló teszi fel magában a kérdést: vajon a főnök behívhat dolgozni munkaszüneti napon is? És ha igen, hogyan kerül elszámolásra a munkavégzés? A válaszhoz több szempontot is figyelembe kell vennünk. Hogy mik is ezek, az alábbi cikkünkből kiderül.
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell megőrizni. Mindezt természetesen olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell tárolni. De mi történik, ha időközben költözik a cég vagy könyvelőt váltunk?
A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
A földrajzi mobilitás és az internetes szerződéskötések elterjedése együttesen vezetett arra, hogy mindennapossá váltak az olyan szerződéskötések, ahol a másik fél külföldi, vagy egyéb külföldi elem bukkan fel az ügylet során. Előnyei vitathatatlanok, hiszen sok esetben olcsóbban vagy kedvezőbb feltételekkel juthatunk hozzá egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz.
Napjainkban gyakori, hogy az öregségi nyugdíj elérését követően is munkát vállalnak az emberek. Ennek sokszor megélhetési probléma áll a háttérben, melynek következtében a nyugdíjasok is keresik a jövedelemkiegészítés lehetőségét. Jelen cikkünkben egy olyan szervezetről írunk, melynek célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson.
A munkahelyek jelentős hányadában a munkáltató erős informatikai kontroll alatt tartja a munkavállalók által a belső hálózaton vagy a külső hálózatokról elérhető adatok, információk körét. Más munkahelyeken szélesebb körben érhetők el az internetes tartalmak, ami a vállalati erőforrások felhasználásra vonatkozó belső szabályzattal egészül ki. Megint más munkahelyeken pedig nincs sem korlátozás, sem céges szabályzat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága („EJEB”) egy friss döntésében azzal az esettel foglalkozott, amikor a munkavállaló a vállalti számítógépét magáncélúan vette igénybe.
A munkáltatóval szembeni felmondási védelemnek több esete létezik. A már leírtak mellett a felmondási korlátozásnak van két másik, az eddigiekhez képest eltérő esete is. Az egyik a gyakorlatban „védett kor”-nak nevezett jogintézmény, mely fogalmilag felmondási korlátozás, mivel ez alatt az időszak alatt a munkáltató élhet ugyan a felmondás jogával, azonban az általános szabályokhoz képest szigorúbb követelmények mellett. A másik pedig a rehabilitációs ellátásban, vagy járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetése.
Az egyre nyilvánvalóbb munkaerőhiány cselekvésre késztette a kormányzatot. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók ismételt munkába állásának ösztönzése egyszerre enyhítheti a termelő- és a szolgáltató cégek akkut munkaerő problémáit és javíthat a nyugdíjas munkavállaló anyagi helyzetén. A nyugdíjas munkavállalókra azonban nem minden tekintetben vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Érdemes áttekinteni, hogy melyek a főbb eltérések.
Az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok ontják magukból a jogszabályokat. Nemhogy az átlagembernek, de még a jogászoknak is kihívást jelent a jogszabályi környezet változásainak nyomon követése.