A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.
A hatályos munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak meg kell térítenie azt a kárt, melyet a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott, amennyiben nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek mindegyikének meg kell valósulnia a munkavállalói kárfelelősség megállapításához, így az alábbiakban ezeket vesszük sorra annak előrebocsátásával, hogy valamennyi körülmény fennállásának bizonyítása a munkáltatót terheli.
Amikor munkaszerződést kötünk, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy milyen munkát és mennyiért fogunk elvégezni. A munkajog nyelvére lefordítva ezt azt jelenti, hogy munkaszerződésünknek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakörünket.
Ma már a nagy- és a közepes cégek mellett a kisebb vállalkozások is gyakran szabályzatokkal rendezik az üzleti folyamataikat, a juttatási rendszert, szervezetüket. A munkáltató által alkotott szabályzat a jogszabályhoz hasonló kötelező erővel határozza meg a munkavégzés feltételeit. Gyakorlati probléma, hogy megismer(het)te-e a munkavállaló a cég szabályzatait, illetve mi a helyzet akkor, ha a valóságban eltérnek a leírt szabályoktól?
A munkáltatói felmondás indokai két nagy csoportba sorolhatók: a munkáltató működésével összefüggő (ilyen például a csoportos létszámcsökkentés), és a munkavállaló képességével, magatartásával kapcsolatos okokra (mint a nem megfelelő munkavégzés). A minőségi csere az előbbi két kategória között helyezkedik el. A munka törvénykönyvének rendelkezései között azonban hiába keresünk ezzel a fogalommal összefüggő jogszabályhelyeket, noha a gyakorlatban működő érvről van szó. De mit is takar valójában?
Aki bérelt már ingatlant, az előtt jól ismert intézmény a bérbeadónak fizetendő óvadék vagy köznapi nevén a kaució jogintézménye. Ezt a biztosítékadási formát a magyar munkajogi törvény az új Mt. hatályba lépéséig nem nevesítette, nem ismerte. A hatályos Munka törvénykönyve azonban bevezette a munkavállalói biztosítékot, és részletesen szabályozza ezt. De miről is van szó? Jogos lehet egy ilyen kikötés a munkaszerződésben, valóban előírható a munkavállalónak biztosíték fizetése a munkába lépéshez?
A téli hideg még javában tart, az ilyen-olyan betegségek pedig sajnos sokunkat nem kímélnek. Munkavállalóként munkaidőben azonban nem maradhatunk otthon „csak úgy”. Szigorú szabályok vonatkoznak a távollétre. A kérdés, hogy betegszabadságra kényszerültünk? Vagy táppénzre? Egyáltalán miben különbözik ez a két fogalom? Nem utolsó sorban pedig mekkora összeg illet meg minket lábadozásunk alatt? Válasz az alábbi cikkünkben.
A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést: vajon mit érthetünk írásbeliség alatt?
A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel. Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?