A munkajog világában sajnos nem csak becsületes, szabálykövető munkáltatókkal találkozhatunk. A korrekt munkaviszony-megszüntetés helyett, számos esetben tisztességtelen eszközök alkalmazásával kell szembesülnünk. Munkavállalóként érdemes ismernünk e téma kapcsán alapvető jogainkat, és ne féljünk kiállni az igazunk mellett bíróság előtt sem. Lássuk, mire is ügyeljünk!
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Egyre gyakrabban kerülnek kikötésre bizonyos munkáltatóknál versenytilalmi szabályok. Ennek elsődleges célja az, hogy a munkavállaló meghatározott ideig ne tudjon elhelyezkedni konkurens cégnél. Ezeknek a tilalmaknak a kikötése nem ördögtől való, azonban nagyon sok esetben visszaélésre ad okot. A mostani cikkünkben a versenytilalmi korlátozás szabályait vesszük számba.
Sokan kényszerből, sokan tapasztalatszerzés céljából vállalnak nyári diákmunkát. Egyes szakmákban akkora a munkaerőhiány, hogy diákok számára is kiváló kereseti lehetőséggel nyílik mód a munkavállalásra.
Amikor munkavállalóként mond fel az ember, a felmondási idő a törvény szerint 30 nap, de a felek megállapodása ettől eltérhet. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyt, mégsem felmondás, hanem közös megegyezés lesz a megszüntetés módja.
Hatályos jogunk a munkaszerződés elengedhetetlenül szükséges tartalmi elemeként határozza meg a munkakört és az alapbért. A munkabérrel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az a munkavállalónak és családjának megélhetését, egzisztenciális biztonságát szolgálja – a szabályozás több garanciális rendelkezést is tartalmaz.
A hatályos munka törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén a munkáltató milyen eszközökkel léphet fel. Az alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának kell meghatároznia, azonban az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Az alábbiakban ezekre a garanciákra térünk ki.
A hatályos munka törvénykönyve hétféle bérpótlékot szabályoz a jogosultságot megalapozó esetkörök és a pótlék alapbérre vetített mértékének megjelölésével. Ezek alapvető célja, hogy azt a munkavállalót részesítsék többletdíjazásban, aki a szokásoshoz képest nehezebb munkavégzési körülmények között dolgozik.
A legtöbben igyekeznek előre lefoglalni a nyaralásukat, majd családjukkal, barátaikkal vakációra indulnak. Az éves szabadnapjaink döntő részét tehát a nyári időszakban igényeljük meg, éppen ezért fontos tudni, hogy hogyan kérhetjük a szabadság kiadását és, hogy milyen szabályok betartására köteles munkáltatónk. Jelen cikkünk célja a szabadság kiadása törvényes rendjének ismertetése.
A személyszállítási- és az árufuvarozási ágazat százezreknek ad megélhetési lehetőséget. Több tízezer sofőr rója nemcsak a hazai, hanem az európai utakat. Az értékes áruval megrakott szállítmányok kedvelt célpontjai a szervezett bűnözésnek. Gyakran előfordul, hogy a bűnözők a járművezetővel szemben is erőszakot alkalmaznak, melynek során a sofőrök a vagyoni károk mellett akár súlyos sérülést is szenvedhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon felel-e az ilyen károkért a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett?
A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?