A versenyszférában dolgozó munkavállalók tapasztalhatják leginkább, hogy a munkáltatók egyik motivációs eszköze a munkavállaló képzésének ösztönzése. Ennek munkajogi megoldása a tanulmányi szerződés megkötése, mely mindkét fél számára megoldás lehet.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Munkaviszony alapján a főnököt többek között foglalkoztatási és bérfizetési-, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a munkáltató egyszerűen nem tud munkát adni, holott a felek változatlanul munkaviszonyban állnak. Hogyan alakul ekkor a bérezés?
A munkajog világában az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása, mely tevékenység elvégzése minősül munkaidőnek és mely nem. Hogy miért is olyan fontos ez? Azért, hiszen a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkavégzést, hogy az adott munkanapra eső feladatok a rendes munkaidőben, vagyis túlóra nélkül elvégezhetők legyenek. Ellenkező esetben ugyanis, a plusz munkáért külön díj jár.
Hatályos jogunk több formában támogatja a gyermekvállalást és gyermekgondozást. A legismertebb ellátások a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET). De vajon végezhetünk-e munkát ilyen ellátások mellett?
A közelmúltban hatályba lépett európai uniós adatvédelmi rendelet az ún. GDPR számtalan változást hozott a vállalkozások életébe az adatkezeléssel, adatfeldolgozással összefüggésben. Az adatkezelésnek egy kiemelt területe a munkahelyen történő kamerás megfigyelés is, hiszen személyes adatnak minősül az érintettre vonatkozó hang vagy képfelvétel is. Jelen cikkünk célja azon előírások összefoglalása, melyek ezt a tevékenységet szabályozzák. Fontos, hogy erről a témáról önálló jogszabály nem rendelkezik. Elszórtan több jogszabályban jelennek meg részletek, melyek összefoglalásával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) is készített irányadó ajánlásokat
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.
Munkavállalóként érdemes tisztában lennünk a munkaszerződés módosításának szabályaival. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy a módosítás-tervezetet a munkáltató akként állítja be, mintha az kötelezően aláírandó volna. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat.
Bár sajnos a címben szereplő állítás ellenkezőjével gyakrabban találkozunk, bizony az is előfordulhat, hogy a munkáltató tévesen nagyobb összegű munkabért fizet ki, mint amekkorára a munkaszerződés alapján jogosultak volnánk. De hisz ki ne örülne egy kis plusznak? Még mielőtt elköltenénk a többletet, érdemes végigolvasni cikkünket, nehogy utólag bánjuk meg tettünket.
Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.
Az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Felmerül a kérdés azonban, hogy pontosan mit is jelentenek ezek, és milyen esetkörök tartoznak ide. Jelen cikkünk célja elsődlegesen az üzemi baleset fogalmának, eseteinek és következményeinek a tisztázása. Ez esetekben baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.