A legtöbben április-május környékén már a nyári szabadságunkat tervezgetjük, hogy újult erővel vághassunk majd neki az általában mozgalmas őszi időszaknak. Bizonyos szektorokban ugyanakkor a nyár nem a kikapcsolódásról és a rekreációról szól, hanem a csúcsforgalomról.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A nyári szünet során rengeteg középiskolás tanuló vállal munkát a legváltozatosabb munkakörökben. Néhányan civil szervezetek tevékenységét segítik, egyesek szakmai gyakorlatukat töltik, esetleg idénymunkával vagy adminisztratív feladatokkal próbálkoznak. Milyen kereteket fektet le ehhez a munkajog?
A sajtóban napjainkban több hír is megjelent, amely arról szól, hogy az idei évben a NAV kiemelten fogja ellenőrizni a kiadózó vállalkozások tételes adózását választó adóalanyokat. A célzott ellenőrzés oka, hogy sajnos még napjainkban is igen elterjedt, hogy egyes cégek a fennálló munkaviszonyokat megbízási jogviszonyoknak próbálják feltüntetni annak érdekében, hogy kevesebb közterhet kelljen fizetniük. Ehhez a fent említett adózási forma pedig viszonylag könnyű eszközt nyújt, mivel adóterhe alacsony és a hozzá kapcsolódó adminisztráció is egyszerű.
A munkavállalók ellenőrzése egyre inkább olyan technológiával valósul meg, amely érinti a személyiségi jogokat. Gondoljunk csak a GPS-re, e-mailekre, telefonhasználatra, kamerás megfigyelésre.
Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?
Jelenlegi munkajogi jogszabályaink értelmében a munkavállalóknak az általa elvégzett munka után munkabér jár a munkáltató részéről. Egyes, különleges esetekben ugyanakkor olyan időszakokra is jár a munkavállaló számára munkabér, amikor ténylegesen munkát nem végez. Tekintsük át ezek közül a gyakoribb eseteket!
A jelenlegi helyzetben a hatályos jogszabályok lehetővé teszik azt, hogy az egészségügyi dolgozókat olyan intézménybe irányítsák munkavégzésre, mely részt vesz az egészségügyi válsághelyzet elhárításában. Egy ilyen intézkedés természetesen nem csak a szakmai elhivatottságot teszi próbára, de jogi oldalról is kérdéseket vethet fel.
A foglalkoztatás és a koronavírus kapcsolata szűnni nem akaró kérdésként lebeg a mindennapok felett. Egyelőre úgy tűnik, az idő múlásával a bizonytalanság nem csökken, sőt, egyre több felvetés érkezik azzal kapcsolatban, vajon mi történik, ha valaki éppen a munkavégzéssel összefüggésben kapja el a betegséget, majd esetleg tovább is adja. Ennek megelőzését sokan abban látják, ha egyáltalán nem mennek be dolgozni.
Ügyfelünket a koronavírus járványra való hivatkozással munkáltatója rá akarta venni, hogy módosítsák a közöttük fennálló munkaszerződést.
Ügyfelünk felszolgálóként dolgozott egy neves rendezvényszervező cégnél. A járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva szóban jelezte a munkáltatója a számára, hogy sajnos nem fogják tudni foglalkoztatni, írásban azonban felmondást nem közöltek vele.