Munkaviszonyban a próbaidő kikötése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a felek eldöntsék, hogy az érintett jogviszonyt hosszútávon fenn kívánják-e egymással tartani vagy sem? Ebben a cikkben a próbaidő szabályait ismertetjük.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Számos cikkünk kapcsán érkeznek hozzánk kérdések olvasóinktól, akár hozzászólások, akár üzenetek formájában. Egy munkajogi írásunkkal összefüggésben – mely a munkavállalói felmondás legfontosabb szabályait taglalta – a legtöbben azt a kérdést feszegették: miért is kellene munkában tölteni a felmondási időt? Az alábbiakban erre adunk választ.
Ügyelet és készenlét – két olyan munkajogi fogalom, amivel gyakran találkozhatunk akkor is, hogyha egyébként munkajogi jogvitánk nincs senkivel. Hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a két fogalom, pedig jogi szempontból egyáltalán nem mindegy, melyikről van szó.
Lehet, hogy az év végi szabadságok kapcsán is más lesz a 2020-as év, mint a korábbiak. Sokan ugyanis a járvány miatt már a tavaszi hullámban arra kényszerültek, hogy szabadságukat kivegyék, vagy egyszerűen azt a munkáltatók kiadták. Ugyanakkor olyanok is biztos jócskán vannak, akik pont ellenkezőleg jártak, vagyis nem tudták kivenni éves szabadságuk egy részét. Mi ebben az utóbbi esetben a teendő?
A hétköznapi szóhasználatban sok esetben összemosódik a home office és a távmunka fogalma, holott több szempontból is lényeges, hogy megkülönböztessük a két alkalmazási formát.
Az év vége felé közeledve számtalan munkavállaló esetében felmerülhet problémaként, hogy az idei évre járó szabadságainak csak töredékét használta fel év közben. Sok munkavállalónál éppen ezért felmerül kérdésként, hogy vajon jelenlegi jogszabályaink lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a fel nem használt szabadságok egy részét a következő évben vegye ki?
Gézát egy nap, miközben munkáját végezte közvetlen felettese behívatta az irodájába. Az irodába belépve két dokumentumra lett figyelmes főnöke íróasztalán. Mint ahogyan hamarosan kiderül, az egyik dokumentum egy közös megegyezést, míg a másik egy felmondást tartalmazott. Géza huszonöt éve végzett munkát munkáltatója részére, a közös megegyezésben három havi távolléti díjat ajánlottak fel részére végkielégítésként, a törvény alapján járó hat havi távolléti díjjal szemben. A felmondást a munkáltató lényegében azzal indokolta, hogy Géza munkahelyi magatartása nem megfelelő, alkalmatlan feladati ellátására, mely indoklás alapján részére végkielégítés sem jár. Géza kockáztatott, mivel nem érezte megalapozottnak munkáltatójának indoklását. A felmondást választotta és segítségünket kérte annak megtámadásában. Jelen cikkünk célja, hogy áttekintsük, mikor kell a felmondást megindokolni és az indoklásnak milyen követelményeknek kell megfelelnie.
A fizetés nélküli szabadságot illetően jelenleg is sok félreértés él a köztudatban. Vajon elrendelheti egyoldalúan a munkáltató? Ha a munkavállaló kérelmezi a fizetés nélküli szabadságot, a munkáltató köteles biztosítani számára ezt a lehetőséget? Mi a helyzet a társadalombiztosítási jogviszonnyal? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.
A nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalókat felmondási védelem illeti meg a munkaviszonyuk fenntartása érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akit megillet ez védelem, a munkáltató szigorúbb feltételekkel bocsáthatja el. Mutatjuk melyek ezek a feltételek.
Gabriella lánya, Noémi idén ősztől egyetemista lett. Mivel órarendje lehetővé tette, ezért úgy gondolta, hogy iskola mellett dolgozni fog egy nagyobb irodaházban, különböző adminisztrációs feladatokat végezve. A kiszemelt álláshirdetésre történő jelentkezése után nagyon megörült, amikor behívták egy interjúra, majd pedig egy következő időpontban egy teszt kitöltését kérték tőle. Noémi sikerrel vette az akadályokat, leendő munkáltatója ezért azt kérte tőle, hogy egy hétfő reggelen nyolc órakor jelenjen meg az irodaházban és megkezdődik betanítása.