A munka törvénykönyvében külön fejezet rendelkezik a kártérítési szabályokról, mind a munkáltató, mind a munkavállaló vonatkozásában, jelezve ezzel a téma kiemelt fontosságát. S valóban, a vonatkozó jogi szabályozás ismerete elengedhetetlen azoknak, akik hosszú távon, problémamentesen kívánnak részt venni a munkaviszonyban, így folytatásos cikkünkben a kártérítési szabályokról, valamint a bizonyítási kötelezettségről adunk bővebb tájékoztatást. Elsőként tekintsük át a munkáltatóra vonatkozó alapvető rendelkezéseket.
Munkaszerződés
Közelednek az ünnepek és mindannyian arra vágyunk, hogy minél több időt tölthessünk a szeretteinkkel. Sokan azonban családtagjaink, barátaink közül ezeket a napokat is kénytelenek munkavégzéssel tölteni. Kiemelve őket, nézzük meg, mely munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak, milyen feltételekkel és milyen ellenértékért kell a munkaszüneti napokon is dolgozniuk.
Egy munkaviszony megszüntetésekor- különösen akkor, ha az felmondással történik - felmerül a kérdés, hogy hogyan váljanak el egymástól a felek. A probléma megoldására a munkajogi szabályozás megalkotta a felmondási idő fogalmát, mely a felmondás egyik jogkövetkezményének tekinthető. A felmondási idő léte a jogviszonyban részt vevő mindkét felet védi; a munkáltatónak ugyanis még szüksége lehet munkaerőre, a munkavállalónak pedig idő kell ahhoz, hogy megtalálja új munkahelyét. Tekintsük át, hogy a felmondási idő alatt milyen szabályokra érdemes figyelni.
Az időjárás mindig hatással van az életünkre, de a legforróbb nyári napokban életkortól függetlenül mindenki az időjárásról beszél. Befolyásolja a szabadidőnket és a munkavégzésünket, különösen azok munkáját, akik a szabadban tevékenykednek. Részükre nyújt jogi iránymutatást ez a cikk.
Itt a jó idő, szünet van a gyerekeknek, jön tehát a matek: mennyi időt lehetünk otthon, hány szabadnap jár nekünk?
Sok munkavállaló a munkaszerződése aláírása kapcsán, vagy konkrét jogi probléma felmerülésekor szembesül azzal, hogy 4, 6 hetes munkaidőkeret által foglalkoztatja őt a munkáltató. De mit is jelent pontosan ez, s milyen hatással van a munkaidő beosztására? Összefoglalónkban e jogintézmény lényegéről adunk rövid tájékoztatást.
A munkaszerződés módosítására rendszerint akkor kerül sor, ha ahhoz a munkavállaló és a munkáltató egyaránt hozzájárul. Abban az esetben, ha a munkavállaló kisgyermeket nevel, a jogszabály adta korlátok között egyoldalúan is kérheti a munkaszerződése módosítását, melyet a munkáltató köteles elfogadni.
A Munka Törvénykönyve munkáltatói felmondási tilalmat ír elő bizonyos olyan élethelyzetekre, amikor a munkavállaló méltányolható okból a munkavégzéstől távol marad. Ezek közé tartozik a gyermekvállalás is, az ehhez fűződő társadalmi érdeket szolgálva a jogalkotó a munkaviszony bebiztosításával segíti elő.
Tapasztalataink szerint sajnos nagyon sok munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy milyen feltételekkel, hogyan kerülhet sor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Sokan használják tévesen azt a kifejezést, hogy közös megegyezéssel mondtak fel, vagy mondott fel nekik a munkáltatójuk, holott ez nem is lehetséges.
A szerencsések a szabadságuk nagy részét már biztosan kivették a nyár folyamán és a hétköznapok problémáitól jó messzire utaztak, azonban vannak nagy számban olyan munkavállalók is, akik az év vége közeledtével még nagyon sok szabadnappal rendelkeznek. Hogyan vegyük ki idén és miképp vigyük át a következő évre őket?