Főszabály szerint sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy a munkaszerződést kizárólag a másik fél akaratának megfelelően módosítsa. Érdemes azonban tisztában lenni azokkal az esetekkel, amikor a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállalónak a munkaszerződés módosítására.
Munkaszerződés
A munkajog világában a felmondást gyakran kétségek övezik a tekintetben, hogy szükséges-e azt indokolni. Eltérő-e a szabályozás munkavállalók és munkáltatók esetében? Milyen következménnyel járhat, ha nem teszünk eleget indokolási kötelezettségünknek? Következő cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A munkáltató a felmondási jogát nem gyakorolhatja korlátlanul. A törvény kifejezetten rögzíti azokat a követelményeket, amelyeket be kell tartania. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a munkáltatói felmondás jogellenes. Most ezeken a korlátokon belül a felmondási tilalmak eseteit vesszük számba.
Jelen cikkünk célja annak bemutatása, hogy milyen szabályozás vonatkozik a készenlétben, illetve az ügyeletben dolgozó munkavállalók foglalkoztatására.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívüli rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Sajnos gyakran előfordul, hogy egy cég olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy a veszteségek csökkentése és gazdaságos működés helyreállítása érdekében a dolgozói egy részének elküldésére kényszerül. Ez a törvényben meghatározott, alábbiakban részletezett feltételek esetén csoportos létszámcsökkentésnek minősül. Fontos, hogy munkavállalóként tisztában legyünk az eljárás menetével, ezért jelen cikkünk célja, hogy a vonatkozó előírásokat bemutassuk.
Az egyenjogúság azt jelenti, hogy minden személyre ugyanaz a jogrend vonatkozik, tehát az emberek jogképessége egyenlő mértékű. Mindenki jogképes, azaz jogalany. Az egyenjogúság azonban sok helyzetben, köztük a munka világában nem jelent igazi egyenlőséget, a valóságban a jog által biztosított egyenlő lehetőségekkel a piaci politika, imázs, sztereotípiák vagy a társadalmi szokásokra hivatkozással különböztetik meg nemi alapon a munkavállalókat.
Ha az újévi fogadalmaink között a munkahelyváltás is szerepel és új munkahelyen szeretnénk karrierünket folytatni, a munkába álláshoz az alábbiak érdemes tudni:
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni. Ezt életszerűen nem a sikeres interjút követően kötjük meg, azonban mindenképpen érdemes a megállapodást írásbeli formában rögzíteni. Amennyiben ez elmarad, 30 napig még hivatkozhat a munkavállaló a munkaviszony létrejöttének érvénytelenségére, ezt követően már a törvény nem biztosítja ezt a lehetőséget.
Függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, illetve hogy arra milyen formában - leggyakoribb a felmondás és a közös megegyezés - kerül sor, vannak olyan szabályok, melyeket követnünk kell. Nézzük át ezeket annak érdekében, hogy mindenki számára a lehető legzökkenőmentesebb legyen a búcsú.
A felmondás mindig kényes kérdés, próbáljuk kipuhatolni, mikor lenne azt a legcélszerűbb közölni. A főnök hangulatán túl azonban célszerű, ha a közlés jogszerűségére is figyelünk.
Előző cikkünkben azon szabályokat tekintettük át, melyek a munkáltató károkozása esetén érvényesülnek, gyakran találkozhatunk azonban olyan esetekkel, melyeknél a munkavállaló okoz kárt, s tanácstalanul áll a munkáltató követelésével szemben, mivel nincsen tisztában a kártérítési felelősségével. Folytatásos cikkünkben a munkavállaló kártérítési felelősségéről adunk tájékoztatást.