Felmondás
A munkáltatóval szembeni felmondási védelemnek több esete létezik. A már leírtak mellett a felmondási korlátozásnak van két másik, az eddigiekhez képest eltérő esete is. Az egyik a gyakorlatban „védett kor”-nak nevezett jogintézmény, mely fogalmilag felmondási korlátozás, mivel ez alatt az időszak alatt a munkáltató élhet ugyan a felmondás jogával, azonban az általános szabályokhoz képest szigorúbb követelmények mellett. A másik pedig a rehabilitációs ellátásban, vagy járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetése.
A munkajog világában a felmondást gyakran kétségek övezik a tekintetben, hogy szükséges-e azt indokolni. Eltérő-e a szabályozás munkavállalók és munkáltatók esetében? Milyen következménnyel járhat, ha nem teszünk eleget indokolási kötelezettségünknek? Következő cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A munkáltató a felmondási jogát nem gyakorolhatja korlátlanul. A törvény kifejezetten rögzíti azokat a követelményeket, amelyeket be kell tartania. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a munkáltatói felmondás jogellenes. Most ezeken a korlátokon belül a felmondási tilalmak eseteit vesszük számba.
Sajnos sokan hallottunk már arról, vagy rosszabb esetben tapasztaltuk, hogy a munkáltató a munkavállaló elé tesz egy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésre irányuló dokumentumot és annyit mond, hogy itt és itt kell aláírni, mégpedig most azonnal. Ennek a kérésnek nem vagyunk kötelesek eleget tenni. Hogy miért, azt az alábbi cikkünkben fejtjük ki.
Hektikus világunkban sokan nem tudják megtervezni azt, hogy miként fog alakulni foglalkoztatásuk, biztosan lesz-e még munkájuk egy-két év múlva, hol és mennyit fognak keresni, lesz-e rövidebb-hosszabb időszak, amit biztos megélhetés nélkül kell átvészelniük. Egyre többen választanak ezért valamilyen munkanélküliség biztosítást önként vagy banki hitelük mellé kötelezően. Bár ez egy nagyon hasznos termék, a túlságosan leegyszerűsítő értelmezés, a legfontosabb biztosítási feltételek ismeretének hiánya könnyen csalódást, keserűséget okozhat. Az alábbi buktatókat azoknak is érdemes átgondolni, akik már megkötötték és azoknak is, akik csak tervezik.
Függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, illetve hogy arra milyen formában - leggyakoribb a felmondás és a közös megegyezés - kerül sor, vannak olyan szabályok, melyeket követnünk kell. Nézzük át ezeket annak érdekében, hogy mindenki számára a lehető legzökkenőmentesebb legyen a búcsú.
A felmondás mindig kényes kérdés, próbáljuk kipuhatolni, mikor lenne azt a legcélszerűbb közölni. A főnök hangulatán túl azonban célszerű, ha a közlés jogszerűségére is figyelünk.
A munkaviszonyban a lényegi, fontos nyilatkozatokat írásba kell foglalni, mivel a törvény értelmében az írásos nyilatkozathoz és annak közléséhez kapcsolódik jogi hatás. Legalábbis ez a fő szabály, ami alól azonban - ahogy az a jogban már csak lenni szokott - kivételek is akadnak. A legtöbbeket érintő, igen fontos kivétel a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódik: ez is lehetséges szóban, sőt, még anélkül is, ráutaló magatartás révén.