A gépjármű-kötelezőfelelősségbiztosítás nem önkéntes dolog, ennek egyik oka az, hogy ne a vétlen károsult szenvedje meg, ha a károkozó nem tudja, vagy nem akarja a károkat megtéríteni. A rendszer lényegi eleme, hogy a károkozó helyett a jármű felelősségbiztosítója teljesít. Egyes esetekben azonban a biztosító a kifizetett összeget behajthatja a károkozón, vagy az üzembentartón.
Közlekedés
A közlekedés kaotikus is lehet. Itt olvashat pár olyan történetet, amelyekben a D.A.S. azonnal tiszta helyzetet teremt.
Bár még mindig sokan vannak, akik a gumigyártók egyszerű marketingfogásának tartják a külön nyári és téli gumi használatot, azért szerencsére egyre több autós ismeri fel a szezonnak megfelelő abroncsok használatának szükségszerűségét és előnyeit. A szkeptikusoknak mondhatunk bármit, úgysem hisznek nekünk. Bátran kockáztatják életüket, amivel még nem is lenne bajunk. A probléma az, hogy a közlekedés többi szereplőjét is veszélynek teszik ki önfejűségükkel.
E témával már többszörösen foglalkoztunk, azonban az a tapasztalat, hogy minduntalan újabb kérdések merülnek fel ezzel a területtel kapcsolatosan. Ezért foglalkozunk most ezzel a témával is.
Ügyfelünk biciklis balesetet szenvedett, amelyben Ő és a bicikli is súlyosan megsérült. A felszerelésében keletkezett anyagi kár is többszázezer forint volt, nem is beszélve a hosszú orvosi kezelések költségeiről, valamint a kieső jövedelemről, valamint a sérelemről, amit elszenvedett. A balesetet egy autóvezető figyelmetlensége okozta. Ügyfelünk egy rövid ideig kórházban feküdt, és már ezalatt az idő alatt, az igénybejelentés előtt kérte segítésünket. A kárigényét még maga nyújtotta be a károkozó biztosítójának, de miután kiderült, hogy a biztosító nem akar fizetni, már képviseletre is szüksége lett. Ezt követően Társaságunk képviselte a biztosítóval szemben.
Kevés szörnyűbb, alávalóbb és elítélendőbb cselekedet van annál, mint amikor egy segítségre szoruló embertársunkat magára hagyjuk (mondhatnánk köznapi nyelven: cserben hagyjuk). De, ha ilyen értelemben használjuk a cserbenhagyás szót, az nem feleltethető meg a büntetőjogi „cserbenhagyás” kategóriájának. A köznyelvben ugyanis másra használjuk a cserbenhagyás fogalmát, mint amit az a büntetőjogban jelent.
A közlekedési bűncselekmények és szabálysértések száma sokak számára meglepő statisztikai adatként szolgálhat. A különböző médiumokból visszatükröződő erőszakkal szemben a második leggyakrabban elkövetett bűncselekmény egy közlekedési bűncselekmény, a járművezetés ittas állapotban. A szabálysértések számában azonban a közlekedési eljárások dominanciája elvitathatatlan. 2020-ban a 730.662 megvalósított szabálysértés közül csak közlekedési ügyekben 480.146 eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési eljárások kétharmadát a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt indították.
Drasztikus, de hatékony megoldás a forgalom sebességének csillapítására, ha az útra fekvőrendőrt, vagy ahogyan a jogszabály nevezi, forgalomcsillapító bordát telepítenek. De biztosan mindig a legmegfelelőbb megoldás?
Vagány dolognak tűnhet ha a gyerek vezet, holott óriási kockázatnak teszi ki magát, de különösen a gyermeket, aki átengedi részére a volánt, legyen az óvodás korú, vagy KRESZ vizsga előtt álló kamasz. Az ilyen esetek megítélésénél ráadásul kevésbé van jelentősége, hogy vagánykodás, vagy a járművezetéssel való jószándékú ismerkedés-e a cél.
Ügyfelünk külföldön közlekedési balesetet okozott. A körforgalomba hajtáskor a gépjármű holtterébe kerülő biciklis csupán könnyebb sérüléseket szenvedett, az ügyészség azonban vádat emelt ügyfelünk ellen gondatlanságból elkövetett bűncselekmény ügyében.
Talán az egyik legrugalmasabban értelmezett KRESZ tábla napjainkban az autós társadalomban a „Behajtani tilos – kivéve célforgalom” táblánk. Sokan értelmezik úgy ezt a táblát, hogyha úticéljuk nem is a korlátozással érintett szakaszon van, pusztán az azon való áthaladás a leggyorsabb útvonal, akkor használhatják az érintett útszakaszt. Pedig ez sajnos korán sincs így.