Közlekedési balesetek
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése és díjfizetéssel történő fenntartása, amint arra a neve is utal, minden gépjármű üzembentartó részére kötelező. A biztosítási kötelezettség a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától egészen a gépjármű forgalomból történő kivonásáig tart. Forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
Amikor közlekedési baleset vétlen áldozatai vagyunk, ugyanúgy bűncselekménnyel okoznak nekünk kárt, ahogyan egy utcai támadás során, vagy éppen abban az esetben, ha csalás sértettjei vagyunk. A különbség abban áll, hogy amíg a járművel okozott károk esetén az okozó fél kötelező felelősségbiztosítása alapján jó eséllyel megtérül a kárunk, a többi esetben ez már nem annyira magától értetődő, illetve más utat kell bejárnunk ahhoz.
A legtöbb vezető tisztában van az előírással, mely szerint megfelelő követési távolságot kell tartani. De tudjuk-e, hogy egészen pontosan hogyan fogalmaz a KRESZ a követési távolsággal kapcsolatban, illetve ténylegesen mikor lesz megfelelő mértékű?
Rohanó világunkban a legtöbben internetes oldalon keresztül kötnek biztosítási szerződéseket. Tipikusan jellemző ez a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekre. Ez az eljárás azonban gyakran hordoz magában hibázási lehetőségeket. Ennek egyik leggyakoribb esete a biztosítási szerződés hatályba lépésének időpontjával kapcsolatos eltérés.
A közlekedési balesetek vétlen résztvevőit gyakran annyira lefoglalja a közvetlen gépjárműkár megtérítéséért való hadakozás, hogy nem marad idejük, energiájuk átgondolni, kiszámolni és érvényesíteni a balesettel járó egyéb kárigényeket. Márpedig a károsultak vesztesége a biztosító nyeresége, utóbbiak pedig természetesen mélységesen hallgatnak a gépjárműkáron kívüli kompenzációs tételekről. Utólag is érdemes áttekinteni a leggyakrabban lemorzsolódó bagatel kártételeket, mert elévülési időn belül még érvényesíthetők.