Ügyfeleink körében is egyre népszerűbb interneten keresztül vásárolni. Kényelmes, gyors, bármikor elérhető és könnyen meggondolhatja magát a fogyasztó. Az előnyök mellett azonban nem árt, ha tudatos vásárlóként tekintünk a netes vásárlásokra és tájékozódunk.

Ügyfelünk 2018.03.03. napján rendelt egy bejárati ajtót, illetve 2018.03.10. napján egy szekcionált garázskaput egy vállalkozástól. A két termékre előlegként Ügyfelünk körülbelül 300 ezer forintot fizetett meg. A termékek megrendelésekor Ügyfelünk szóban azt a tájékoztatást kapta, hogy a termékek szállítására várhatóan 3-4 héten belül kerül majd sor.

Az ünnepeket övező vásárlási láz következménye, hogy ezt az időszakot általában a hibás termékekkel kapcsolatos ügyintézés követi. Olyan szavakkal találkozhatunk, mint jótállás vagy szavatosság. De mit is jelentenek ezek? És vásárlóként mit kell bizonyítanom? Segítünk kikászálódni az útvesztőből!

A havonta érkező áramszámla és a kikapcsolással fenyegető nemfizetés miatt kevésbé látványos és gyakori beszédtéma, hogy az áramszolgáltatónak is vannak kötelezettségei a fogyasztóval szemben. A fogyasztó és a szolgáltató között szerződéses jogviszony jön létre, ezen közüzemi szerződés alapján az áramszolgáltató legfőbb kötelezettsége az, hogy megfelelő minőségben szolgáltasson áramot.

Személyre szabott hirdetések tömkelegével találkozunk nap mint nap, amelyek mind vásárlásra ösztönöznek. Nem csoda, hogy az online szerződéskötések száma folyamatosan növekszik. A vállalkozások számára az internetes értékesítés költséghatékonyabb, illetve lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozások számára, hogy terjeszkedjenek. A vásárló számára pedig az elérhető termékválaszték gyakorlatilag a végtelenre bővül, hiszen nincs olyan, amit ne rendelhetnénk meg online.

Fontos fogyasztóvédelmi előírás, miszerint a megvételre kínált áru vagy szolgáltatás eladási ára tekintetében a fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve kell tájékoztatni. A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására.

Az internetes szerződések esetén fennálló elállási jog széles körben ismert, de bizonytalanságok és tévhitek a mai napig keringenek róla. Sokan még mindig úgy tudják, hogy az elállás határideje 8 nap, holott már évek óta 14 nap áll a rendelkezésünkre, ha utólag gondoltuk meg magunkat.

A tömegtermelésből és az áruházak polcain kínálkozó széleskörű választékból eredően szükségszerűen növekednek bizonyos kockázatok a fogyasztókra nézve. Az európai jogalkotási tendenciákat követve a hazai jog is ismeri az úgynevezett termékfelelősséget, mely a gyártót kötelezi a hibás termékkel összefüggésben keletkezett károk megtérítésre. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos szabályok alapjait tekintjük át.

Használt gépjárművek vásárlása esetén gyakori probléma, hogy a járműnek olyan rejtett hibái merülnek fel, amelyekről az értékesítő kereskedő nem adott tájékoztatást, vagy éppen szabad szemmel nem voltak észlelhetők.  Ezek lehetnek például a visszapörgetett óraállás, nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot, vagy ha az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak. Amennyiben rejtett hibáról van szó, nem elvárható, hogy azt a vevő fizesse meg. Felmerül a kérdés azonban, hogy milyen lehetőségeket biztosít a jogi szabályozás a vevők jogainak védelmében?

Ügyfelünk fényképezőgépet rendelt egy webáruházban, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő garanciát. Sajnos a teljesítés korántsem alakult zökkenőmentesen. Elsőként nem megfelelő címre került kiszállításra a termék, utóbb a garancialevél maradt ki a csomagból, melyet a webáruház nem volt hajlandó postázni.