Sokszor, sok helyen beszéltünk, adtunk már iránymutatást arról, hogy a termékek hibás teljesítéséből eredő vásárlói igények milyen módon és formában érvényesíthetőek. Most egy olyan jogintézménnyel foglalkozunk, mely nem kizárólag az eladóval, hanem magával a gyártóval szembeni igényérvényesítést teszi lehetővé.
Fogyasztóvédelem
Vásárlás után milyen jogok illetnek meg minket? Az alábbi esetek elolvasása, biztosan előnyére szolgál mindenkinek!
Ügyfelünk használt autót vásárolt egy autókereskedéssel foglalkozó vállalkozótól. A helyzetet bonyolította, hogy az adásvételi szerződésen ugyan az idős vállalkozónő került feltüntetésre, de a teljes ügyintézést a vállalkozó veje intézte. A gépjármű sajnos hibás volt, Ügyfelünk komoly összeget fordított a javíttatására, hasztalan.
Ügyfelünk bérelt egy eszközt, amelyben sérülést okozott. A cég közölte, hogy nem vonja le a kaucióból a kárt, hanem Ügyfelünk térítse meg az egészet, és majd utólag (egyszer majd) visszautalják, a letétben ott hagyott kauciót. Hivatkoztak is az ÁSZF rendelkezéseire, amely tiltja a kaució felhasználását az okozott károk megtérítésére.
Amikor szerződést kötünk egy szolgáltatóval, fontos szempont, hogy adott díjon milyen szolgáltatást kapunk. Sajnos vannak esetek, amikor egy szolgáltató monopolhelyzetben van, így nincs választási lehetőségünk a szolgáltatók között, de ebben az esetben is fontos, hogy kiszámítható legyen a választásunk. Amikor több szolgáltató jöhet szóba, akkor a szempontjaink szerinti összehasonlításnál kiemelt tényező a díj.
Valamely termék, vagy szolgáltatás hibás teljesítése esetén, a jogosultnak, hívjuk a továbbiakban vevőnek többféle igénye lehet az eladóval szemben. Hogy melyek ezek az igények és milyen formában érvényesíthetőek ezek, erre adunk választ ebben a cikkben.
Az internetes vásárlás mostanra mindennapjaink részévé vált. Kényelmes, gyors, egyszerű és az általunk megvásárolni kívánt terméket otthonunkba is szállítják. Ugyanakkor míg a hagyományos boltokban azt tudjuk megvásárolni, amit a bolt polcáról leveszünk, addig egy webshopban akár olyat is a kosarunkba rakhatunk, ami nincs is az eladó birtokában. Mi történik olyankor, hogyha az eladó a megrendelés teljesítését megtagadja, például készlethiányra hivatkozással? Mit tehet a vásárló, ha az eladó egyszerűen nem tudja, vagy nem akarja kiszállítani a megrendelt terméket?
Sokszor illetik kritikával a különböző, országos akciók keretei között megtartott nagy leárazásokat, mint például a Black Friday-t, vagy éppen a Glamour napokat. A kritikák leginkább arról szólnak, hogy ezen akciók kereti között a kereskedők nem is akciós áron árulják a termékeket, pusztán az árcédulára ragasztanak rá egy hangzatos, mínusz 20, 30, vagy éppen 50 százalékos árengedményt hirdető matricát. Egy május 28-án hatályba lépett jogszabály változás miatt azonban a jövőben ilyen jellegű megtévesztésre már biztosan nem lesz lehetősége a kereskedőknek.
Ügyfelünk vásárolt egy prémium márkájú, viszonylag drága szemüveget, amelyben a csavar fél év alatt kilazult, a menet tönkre ment. Az üzletben közölték, hogy biztos nem megfelelően használta, ezért nem javítják meg jótállás keretében. Ügyfelünk ekkor panaszt tett, és szakértői vizsgálatot kért. A szakértő nem állapította meg, hogy Ügyfelünk nem rendeltetésszerűen használta a szemüveget, de álláspontja az volt, hogy nem terheli jótállási kötelezettség a vállalkozást.
Ügyfelünk indukciós főzőlapot vásárolt, amelyet annak rendje és módja szerint szakemberrel köttetett be. Még arra is figyelt, hogy a főzőlap két zónáját két külön áramkörre kössék be. Ennek ellenére a négy főzőfelületből kettőt tudott egyszerre használni, a harmadik már nem kapcsolt be. Olyan is előfordult, hogy csak egy üzemelt.
Cikkünk előző részében a hibás teljesítés keretein belül a jótállás és a kellékszavatosság jogintézményét tekintetük át. Ezek az igények elsősorban az eladóval szembeni követelésről és általa történő helytállásról szólnak. A termékszavatosság azonban valami más.