Az orvostudomány fejlődésével sok betegség, kórkép megállapítása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban. Ennek ellenére számos esetben nem egyszerű, sajnos a tévedés sincs kizárva. Önmagában azonban a téved diagnózis nem minden esetben alapozza meg az egészségügyi intézmény felelősségét. Milyen esetben felel, és milyen esetben nem?
Egyéb
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hogy valaki a szakértelmet vagy az árat részesíti előnyben, az sok esetben pénztárcafüggő, az viszont nem, hogy bebiztosítsuk magunkat, mint fogyasztókat.
Nem minden esetben szoktak a jegyespárok magukra, mint fogyasztókra tekinteni az összes szolgáltatóval szemben és emiatt néha a vállalások lepapírozás sokszer elmarad.
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elleni bűncselekményekkel.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétrészes cikksorozatunkban ezen két bűncselekményi kategóriát vesszük górcső alá.
Szomszédjogi viták vélhetően azóta léteznek, hogy az ember 30.000 évvel ezelőtt megjelent a Földön és egymás melletti barlangokban kezdett élni. Akkor feltehetően más problémák merültek fel az együttélés során, de biztos voltak olyan egyedek, akik széthagyták a mamutcsontokat a barlang portája előtt, mely nyilván a szomszéd barlangban lakóknak nem tetszett. Akkoriban az élet sokkal egyszerűbb volt, nem voltak jogszabályok, amelyek kötelező magatartási formákat írtak volna elő, így nemes egyszerűséggel lecsaphattuk igénytelen szomszédunkat egy bunkósbottal. Azt hinnénk, hogy elég év telt el azóta, hogy kifejlődjünk az ilyen jellegű zavaró magatartások tanúsításából, ám ez nem így van. Csak éppen manapság a bunkósbotot sokkal szofisztikáltabb eszközök váltották fel.
A napnál is világosabbnak tűnik, hogy ha a feladott küldeményem megrongálódik, vagy megsemmisül, akkor a szállító viseli a felelősséget. Ugye? Nos sajnos nem mindig, és az sem mindegy, hogy a szomszéd fuvarost kértem meg egy szállításra, vagy postán adtam fel a küldeményt. Ugyanis, egyik esteben a Ptk. másik esetben pedig egy speciális törvény, az ún. Postatörvény rendelkezései lesznek irányadóak. Márpedig ebben a törvényben rövid, jogvesztő határidőkkel, speciális szabályokkal, kimentési okok tömkelegével és korlátozott kártérítési lehetőségekkel találjuk szembe magunkat.
Jelen cikkünkben a találásról, mint tulajdonszerzési módról fogunk információmorzsákat potyogtatni, hiszen nincs annál jobb érzés, amikor az ember elővéve a téli kabátját, egy ezrest talál a zsebébe tömködve. Még akkor is, ha az tavaly óta már csak ötszázat ér. Nyilván ez nem valódi találás, hiszen mi voltunk az eredeti gazdái is az ezresnek, ez inkább csak egy ajándék tőlünk-magunknak. Vigyázat! Ha más téli kabátja zsebében találunk egy ezrest, az sem találás, hanem lopás. Ettől pedig tartózkodjunk.
Miután hoztam két teljesen irreleváns példát a találásra nézzük meg a jog, mit nevez annak:
A támogatott döntéshozatali eljárás még napjainkban sem nem túl elterjedt, mondhatjuk, hogy kevésbé ismert jogintézmény. Az eljárás célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége még nem olyan mértékben csökkent, hogy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezzék, ám ügyeiknek vitele során egyértelműen segítségre szorulnak. Az eljárás tehát nem vezet az érintett személy cselekvőképességének korlátozásához, de akkor mi is az a támogatott döntéshozatal pontosan?
Bár az újságok címlapjain már nem gyakran találkozhatunk a koronavírus járvány adataival vezető szalagcímként, az igazságszolgáltatás malmai mostanra jutottak el arra a pontra, hogy megválaszoljanak egy-két igen fontos kérdést a veszélyhelyzettel kapcsolatosan. Nem túlzás azt állítani, hogy a veszélyhelyzet, illetve a rendeleti jogalkotás még bennünk, jogászokban is felvetettek olyan kérdéseket, amiket pusztán a jogszabályok szövegezése alapján nem tudtunk megválaszolni. Az egyik ilyen, sokakat megmozgató kérdés a kijárási korlátozásokhoz kapcsolódott: vajon kell-e bérleti díjat fizetnie annak az üzlethelyiséget bérlő vállalkozónak, akinek az üzletét a kijárási korlátozások miatt nem is látogathatják vásárlók? Erre a kérdésre adott választ egy napokban megszületett Ítélőtáblai döntés.
Egy új termék, akár egy új autó vásárlásánál komoly bosszúságot okoz, ha az új termék, esetleg maga a gépjármű egyszerűen hibás. Valljuk meg őszintén: egy új termék vonatkozásában a vásárló sosem ezt várja és a csalódás garantált. Különösen így van ez egy nagyobb értékű fogyasztási cikknél, konkrétan egy autónál, ahol szó szerint létkérdés, hogy az biztonságos legyen a közlekedés során. Most azokat a polgári jogi szabályokat nézzük át, melyek egy új, fogyasztói szerződés keretében vásárolt gépjármű hibás teljesítésénél irányadóak.