Két férfi összeütközött autóval. Autóik mellett állva telefonálnak.

„Az ördög nem alszik” – szól a mondás. Közlekedési balesetek sajnos nap mint nap bekövetkeznek a világ minden pontján, és előfordulhat, hogy mi is részeseivé válunk. A sokkos állapotban hatalmas önuralmat kíván a hidegvér megtartása, márpedig vannak olyan teendők, melyek elvégzése kiemelt fontossággal bír a történtek bizonyítása, esetleges kárunk későbbi megtérülése szempontjából. Érdemes tovább olvasni, hiszen, ha egyszer rögzülnek a legfontosabb momentumok, azokat előhívhatjuk a magunkat- vagy akár hozzátartozóinkat ért vész esetén.

Védje meg jogait egy erős, megbízható társ segítségével!

D.A.S.-csoport európai leányvállalatai:

  • kizárólag jogvédelmi specialistaként tevékenykednek (az alapító Németországot leszámítva). Egyéb biztosítási ágazattal nem foglalkoznak,
  • az érintett 15 európai ország közül kilencben piacvezetők,
  • külföldi károkra teljes mértékben felkészült ügyfélszolgálattal rendelkeznek (elsősorban a gépjármű jogvédelem keretein belül)
A D.A.S. csoport

Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kérjen visszahívást!

Év végi szabadságok kiadása

Az asztalon van egy naptár, fenyőágak, karácsonyfadíszek. A december 25. be van karikázva.

Az év vége jellemzően rohanással telik nemcsak a vásárlás és az ünnepi készülődés miatt, hanem a munkahelyeken is. Jellemző, hogy többeknek csak decemberben realizálódik az, hogy munkavállalóként még nem vette ki időben az éves szabadságát, ugyanakkor annak kivétele már átnyúlna a következő évre. A mostani cikkünkben a szabadság kiadásának szabályait tekintjük át.

Az asztalon van egy naptár, egy csésze kávé és egy telefon.

A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.

Egy nő begipszelt kézzel ül az orvosi rendelőben.

Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.