Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány a tulajdonjogot, mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti védelemben. Kimondta, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem a polgári jogi értelemben vett tulajdonvédelmen túlterjeszkedve biztosítja azt, hogy a tulajdonhoz való jog alanyai az életviszonyokat és gazdasági kapcsolatokat alakító gazdasági döntéseket önállóan és szabadon hozzák meg. Ez magyarázza, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem nemcsak a polgári jogilag a tulajdon közvetett tárgyának minősülő dolgokra terjed ki, hanem az egyéb dologi jellegű vagyoni jogokra és egyes nem dologi jellegű vagyoni jogosultságokra is.
A polgári jog tudománya szerint a tulajdonjog ún. abszolút jog, vagyis a legteljesebb, legerősebb jog, mely elméletileg korlátozhatatlan. A polgári jog számos eszközzel biztosítja a tulajdonjog védelmét. A tulajdonjogot a rendelkezés, a birtoklás, a hasznosítás és a hasznok szedése részjogosultságokra bontják fel.
Valójában maga a Polgári Törvénykönyv is biztosítja a tulajdonjog korlátozását. A 177. § (1) bekezdése szerint ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A kisajátítás célja (a közérdek) a következő lehet:
- állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;
- város- és községrendezés;
- állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;
- bányászat;
- honvédelem;
- közlekedés;
- posta és távközlés;
- közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
- vízgazdálkodás;
- a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
- műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
- véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
- építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
- a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;
- hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
- hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta;
- szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.
A tulajdonjog korlátozásának további eklatáns példája a telki szolgalom intézménye. A Ptk. 166. § (1) bekezdése szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat
- átjárás,
- vízellátás és vízelvezetés,
- pince létesítése,
- vezetékoszlopok elhelyezése,
- épület megtámasztása céljára vagy
- a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.
Telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartás fogalmai szerint önállónak minősülő ingatlanok terhére (szolgáló telek), illetve javára (uralkodó telek) jöhet létre. A telki szolgalom alanyai az uralkodó, illetve szolgáló telek mindenkori birtokosai (a tulajdonos, a haszonélvező, a bérlő, a haszonbérlő stb.). A telki szolgalom gazdasági rendeltetése, hogy az uralkodó telek használhatóságát fokozza.
Telki szolgalom szerződéssel, jogszabály rendelkezése folytán és bíróság vagy más hatóság határozatával keletkezhet.
A jogszabály rendelkezése folytán keletkező telki szolgalomra jó példa a vezetékjog intézménye. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint a közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Magyar Energia Hivatal vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A Magyar Energia Hivatal a jogerős határozattal megkeresi a földhivatalt a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.