Ügyfélbeszámolók

Kerítés épül a telkemen

Ügyfelünk ingatlanjának szomszédságába egy közintézményt építettek. A kerítésvonal kijelölése során Ügyfelünk észlelte, hogy a kerítést már az ő telkére kívánják felhúzni. Jelzése ellenére a szomszéd telek tulajdonosa, vagyis az önkormányzat a telekhatárt nem helyezte át.

A teljes történet

Esettanulmányok

Betörtek a lakásomba. Mennyit fizet a biztosító?

Ügyfelünk lakásába ismeretlenek betörtek és jelentős vagyoni kárt okoztak. A lakásbiztosító vonakodott elismerni a valós kár nagyságát, és az egyes ingóságokban esett kár igazolásához a lakásbiztosítási szerződéssel ellentétes, irreális követelményeket támasztott. 

A teljes történet


Tartozást örökölt? Ezek a lehetőségei!

2017. július 7.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az örökösnek milyen mértékig kell helytállnia a hagyatéki tartozásokért. Attól, hogy az örökös saját vagyona csökkenne egy öröklést követően, akkor sem kell tartani, ha az elhunytnak tartozásai voltak. Polgári Törvénykönyvünk ugyanis egyértelműen kimondja, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel. Amennyiben ezek a követelés érvényesítésekor nincsenek a birtokában, akkor is csak az öröksége erejéig köteles helytállni.

Ez alól kivételt jelent, miszerint a hagyaték megszerzésével járó költségekért, illetve a hagyatéki eljárás költségeiért az örökös a saját vagyonával is felel. Mindezek ismeretében is fontos, hogy tisztában legyünk jogainkkal és kötelezettségeinkkel.

Mielőtt bármilyen tartozást megfizetnénk, mérjük fel az örökségünk várható nagyságát. A törvény ugyanis pontosan meghatározza a hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendjét, amire abban az esetben kell tekintettel lenni, ha a hagyaték nem nyújt fedezetet az összes tartozásra. Ebben az esetben ugyanis a sorrend betartása az örökös felelőssége!

Ezen túlmenően jó, ha tudunk az alábbi, a hagyatéki eljárás során nyitva álló lehetőségekről, ha az örökség tartozásokat is tartalmaz.

Érdemes megfontolni az örökség visszautasítását, ha abban olyan nagyságrendű tartozás van, amely eléri vagy meghaladja az örökölt vagyon pozitív mérlegét. A hagyatéki eljárás díja, a hitelezőkkel való bonyodalmas elszámolás csak példák arra, hogy mennyi időt és energiát takaríthat meg az, aki ilyen esetben az örökséget visszautasítja. Fontos hangsúlyozni, hogy a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólagos módon is le lehet mondani, ezt követően pedig az örökséget többé nem utasíthatjuk vissza. Ilyen hallgatólagos cselekmény lehet az örökség birtokbavétele, vagy bármi, amiből annak elfogadására lehet következtetni. Amennyiben pl. a leszármazó átveszi az elhunyt utolsó nyugdíját, az az örökség birtokbavétele. Egyedül a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet lehet a hozzá tartozó felszerelési tárgyakkal, állatállománnyal külön is visszautasítani, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Egyéb esetben nem szemezgethetünk az örökségből. Visszautasítás esetén gondoljuk végig, hogy ki örököl az öröklésből kiesésünk révén, hogy szükség esetén a kiskorú gyermekünk nyilatkozata is rendezhető legyen.

Előfordulhat, hogy az elhunyt személy az örökösök valamelyikének tartozott. A hagyatéki eljárás során az örökösök egymás között ún. osztályos egyezséget köthetnek arra nézve, hogy közöttük a hagyaték hogyan legyen felosztva. Ekkor a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző az egyezség szerint adja át a hagyatékot. Amennyiben az örökösök előre felkészülnek, és egymás között tisztázzák ennek az egyezségnek a kereteit, lényegesen egyszerűbb módon történhet meg a közöttük lévő elszámolás, mint a hagyatéki eljárást követően.

A hagyatéki eljárás során legtöbb esetben a hagyaték leltározására is sor kerül. Ez mégsem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne bukkanhatna fel a hagyatéki leltárba be nem kerülő vagyon, így akár tartozás is. Amennyiben az örökösöknek alapos oka van feltételezni, hogy ismeretlen tartozásai is lehetnek az örökhagyónak, az eljáró közjegyzőtől hirdetmény közzétételét kérhetik. Ennek előnye, hogy az a hitelező, aki a hirdetményben megszabott határidő alatt nem jelenti be a követelését, a későbbi jelentkezéséig történt kielégítéseket a hagyatéki tartozások sorrendjének megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Amennyiben a hagyaték felosztása is megtörtént már, úgy az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti.


dr. Gombolai Éva

Kategóriák: Polgári törvénykönyv

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. július 7., (74 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép