A legfontosabb kérdés a szabadnapok számának megállapítása során, hogy a közszférában vagy a magánszférában keressük-e a kenyérre valót. A két terület között ugyanis igen jelentős különbségek vannak a szabadnapok számát tekintve is.
Nézzük át most azt, hogy a magánszférában, a Munka Törvénykönyvének hatálya alatt dolgozókat mennyi szabadnap illeti meg?
A szabadság mértéke náluk alapvetően 20 munkanap. Ehhez adódnak hozzá a különböző címen járó pótszabadságok. Pótszabadság jár a munkavállalóknak az életkoruk alapján: a 25. életévtől 1, 28-tól 2, a 31-től 3, a 33-tól 4, a 35-től 5, a 37-től 6, a 39-től 7, a 41-től 8, a 43-tól 9, a 45-től pedig 10 munkanap. Fontos, hogy a hosszabb tartalmú pótszabadság a munkavállalót abban az évben illeti meg először, amelyben az adott életévet betölti. Vagyis ugyanannyit pihenhet az, aki januárban ünnepel, mint aki decemberben született.
Pótszabadság jár a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után is, méghozzá 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 2-nél több gyermek után pedig 7 munkanap. Ezek 2 munkanappal tovább emelkednek, ha a gyermek fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
További 5-5 nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót akkor is, ha fiatal munkavállalónak minősül, ha föld alatt végez munkát vagy sugárzásnak van kitéve, ha legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást állapítottak meg nála, továbbá akkor is, ha fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.
Számoljunk továbbá azzal is, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jó pihenést Mindenkinek!