Ügyfélbeszámolók

Sikertelen műszaki mentés

Ügyfelünk gépjárműve külföldön meghibásodott. A kiérkező műszaki mentést végző cég rosszul rögzítette a járművet, ami menet közben leesett és jelentős károsodást szenvedett. Ügyfelünk először saját maga kísérelte meg az igényérvényesítést, de mindenhol elutasították.

A teljes történet

Esettanulmányok

Vita a biztosítóval

Ügyfelünk közlekedési balesetből eredő kárát kívánta érvényesíteni a másik fél biztosítójával szemben. 

A teljes történet


Ki a felelős az elszabadult állat által okozott kárért?

2017. szeptember 20.

Egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az állattartásra, melyek mind az állatok, mind az emberek védelmét szolgálják. Ilyenek például a szabálysértési törvényben rögzített előírások is. Ezek alapján szabálysértésnek minősül, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, vagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja. Ezen biztonsági előírások ellenére is előfordul azonban, hogy egy-egy utcára kiszökő kutya kiszalad egy autó elé, ezáltal súlyos anyagi kárt és akár személyi sérülést is okozva.

Felmerül a kérdés azonban, hogy kinek a felelőssége ilyenkor az okozott károk megtérítése és mit kell a károsultnak tennie? A 2013. évi V. Polgári törvénykönyv az állatok károkozása kapcsán három esetet különít el. A veszélyes és nem veszélyes állatok által okozott károkért fennálló felelősséget, valamint a vadászható állat által okozott károkért fennálló felelősséget.

A jogszabály rögzíti, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint állattartónak az állat tulajdonosa, illetve az tekinthető, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Mentesül a felelősség alól az állattartó, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, például ha mindent megtett annak érdekében, hogy az állat ne tudjon kiszökni a kapun keresztül.

A veszélyes állattartás kapcsán a jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy a veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az állat által okozott károkért. Ez pedig azt jelenti, hogy akkor mentesül a kártérítési felelősség alól a veszélyes állat tartója, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenysége körén kívül esik. A jogalkalmazási gyakorlatban „külső ok”-nak nevezett tényálláskörök, a vis maior események, a károsultnak, illetőleg harmadik személynek vagy állatnak az elháríthatatlan magatartása.

A fentiekben felvázolt esethez hasonló bekövetkezése esetén nagyon fontos, hogy a károsult gyűjtsön össze minden bizonyítékot, mivel a polgári jog szabályai alapján a kár jogalapjára és összegszerűségére vonatkozóan mindig a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyenkor érdemes a helyszínen jelen lévő tanúk elérhetőségét felírni, nyilatkozatukról jegyzőkönyvet készíteni. Ajánlott fényképes felvételekkel rögzíteni a káresemény során bekövetkező állapotokat, mivel utólag mindig nehezebb rekonstruálni az eseményt bizonyítékok hiányában.

A vadászható állat által okozott károk kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy az állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Abban az esetben pedig, ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ez azt jelenti, hogy az állat által okozott károk kapcsán is a veszélyes üzemi felelősség szabályai érvényesülnek. Itt azonban fontos kiemelni, hogy a polgári jogi követelések általános 5 éves elévülési ideje helyett, a vadászható állat által okozott károkból eredő követelések 3 év alatt évülnek el, tehát a károkozástól számított 3 éven belül érvényesíthetők.


dr. Fekete Klaudia

Kategóriák: Polgári törvénykönyv

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. szeptember 20., (31 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép