A gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellegének elsősorban vagyonvédelmi indoka van. Jelentős szerepe van akkor, ha valakinek összetörik a gépjárművét, az ezzel összefüggésben okozott kár megfizetésére nincs egy olyan kötelezett, amely stabil és fizetőképes. Ennek köszönhetően nem fordulhat elő az, hogy a károkozó fizetésképtelensége miatt a károsult kára nem térül meg.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott károk megtérítésére köteles. Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni. Ilyenek lehetnek a járműben és az abban elhelyezett vagyontárgyak. A személyi sérülés miatti károk esetén pedig káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni. Az említett összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Vannak azonban olyan káresemények és kárigények, melyek megtérítése a kötelező felelősségbiztosítótól nem követelhető. Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül igyekeztünk a leggyakrabban előforduló eseteket összeszedni. Ilyenek elsősorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjárművében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származnak. Ennek oka az, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja a károsult reparációja, ennélfogva a károkozó kárainak megtérítését nem foglalja magában. A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ez az üzemben tartó saját hibájából bekövetkező károk megtérítésére is kiterjed az adott szerződési feltételeknek megfelelően.
Nem követelhetők továbbá azoknak a károknak a megtérítése a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítótól, melyek a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek, illetve, amelyek a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkeztek.
A felsoroltak mellett a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki azon károk megtérítésére sem, melyek az álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkeztek. Továbbá azokra a károkra sem vonatkozik, amelyek a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek, illetve azon károkra, amik a gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következtek be.