A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési felelősség mértéke azonban korlátozott abban az esetben, ha a munkavállaló magatartása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan.
A törvényi korlát – hacsak kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összege, akkor is, ha a tényleges kár összege ennél nagyobb. A minimálbér emelése értelemszerűen a kártérítési limit felső határát is kitolja, ha a munkavállaló hivatalosan a minimálbérnek megfelelő összeget keresi. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló figyelmetlensége vagyoni hátránnyal jár az őt foglalkoztató személy vagy cég számára, akkor jelenleg már bruttó 520 ezer forint bér számít a kártérítés felső határának.
Egy más aspektusból is érdemes a kártérítés témáját érinteni, ez pedig a munkáltatói fizetési felszólítás.
A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti, amit írásba kell foglalni.
Ha ezt a munkavállaló átveszi, és nem támadja meg 30 napon belül a bíróságon, akkor a munkáltató egyoldalú döntése – amely lehet akár igazságtalan, jogszerűtlen is – többé nem vitatható, és végrehajthatóvá válik.
Január 01-től tehát csaknem bruttó 400 ezer forint munkabér erejéig egyoldalú kártérítési felszólítással is élhet a munkáltató. Ez az összeg a hazai átlagkereseteket alapul véve a munkavállalók többségét érzékenyen érintő, jelentős összegnek számít. A jogintézmény nem új, ám a minimálbér emelésével ennek jelentősége is egyre növekszik.