Ügyfélbeszámolók

Jár nekem a garantált bérminimum

Ügyfelünk autóbuszvezetőként dolgozik egy vidéki önkormányzatnál hosszú évek óta. Az önkormányzat 2017-től kezdődően nem akarta megfizetni Ügyfelünknek a garantált bérminimum emelt összegét, mivel Ügyfelünk saját maga nem tudta alátámasztani, hogy mi alapján jogosult ezen járandóságra. Ekkor Társaságunkhoz fordult és felvilágosítást kért.

A teljes történet

Esettanulmányok

Megfelelő kompenzáció

Ügyfelünk egy kismotor vezetőjeként idegenhibás közúti balesetet szenvedett. A balesetben eltörött a lába, így azonnali műtéti beavatkozásra volt szükség.

A teljes történet


Milyen mértékben köteles a munkáltató a munkavállalónak okozott kár megtérítésére?

2017. július 7.

Jelen cikkünkben a munkáltatói kártérítés kapcsán azt részletezzük, hogy milyen mértékben és milyen módon köteles kompenzálni a munkáltató a munkavállalót ért sérelem miatt. 

A Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Emellett a sérelem folytán elmaradt jövedelemként a munkavállaló által a munkaviszonyon kívül jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell téríteni. Ez azt jelenti, hogy ha például egy munkavállalónak két munkahelye van, és az egyik munkahelyen történő munkavégzés során olyan baleset éri, amely miatt hetekre táppénzre kell mennie, az a munkáltató amelynél a baleset érte, köteles a másik munkahelyéről való hiányzás miatt kiesett bérkülönbözetét is kártérítésként megfizetni a munkavállaló részére. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

A munkáltató köteles továbbá megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.  Például, az üzemi balesetben meghalt munkavállaló gyermekei sérelemdíj iránti igényt terjeszthetnek elő azon az alapon, hogy apa nélkül kell felnőniük. Erre tekintettel e kártérítést tipikusan járadék formájában, általános kártérítésként ítéli meg a bíróság.

Amennyiben a munkavállalónak több eltartott hozzátartozója volt, akkor a kártérítést, illetve járadékot jogosult személyenként külön-külön kell megvizsgálni és megállapítani. Járadék esetén a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató nem egy összegben, hanem meghatározott időszakonként fizet kártérítést. A kártérítés járadék formájában való megállapítása csak lehetőség. Általában a jövőben rendszeresen, biztosan felmerülő károk ellentételezése esetén kerül erre sor. Ilyen eset pl., ha az üzemi balesetben megrokkant munkavállaló bérjövedelmét hivatott pótolni a kártérítési járadék.

Nagyon fontos, hogy amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a munkavállaló és a munkáltató is. Abban az esetben, ha a munkáltató rendelkezett felelősségbiztosítással a munkahelyi balesetekre vonatkozóan, és a biztosító fizette meg a munkavállaló kárát, akkor a biztosító is kérheti a megítélt kártérítés felülvizsgálatát.

A törvény előírja továbbá, hogy a fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni. Az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.

Járadék formában történő kártérítés megállapítása esetében általában hosszú időre előre határozza meg a bíróság a kártérítés mértékét. Az eltelt évek alatt azonban a gazdasági helyzet jelentősen megváltozhat, a bérek emelkedhetnek, ezért is indokolt a járadék mértékének felülvizsgálata. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók vonatkozásában ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértékét kell figyelembe vennie. Az azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni. Ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.


dr. Fekete Klaudia

Kategóriák: Munkajog

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. július 7., (80 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép