A tartásra jogosult a gondoskodásért cserébe ellenértéket köteles szolgáltatni. Az ellenszolgáltatás tipikus esete az ingó és ingatlan vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása az eltartás fejében. A tartási szerződés megkötésével az eltartó megszerzi az ellenértékként átruházott ingó és ingatlan vagyontárgyak tulajdonjogát, éppen ezért nagyon fontos, hogy a szerződést minden esetben írásba foglalva kössék meg a felek.
Ha a tartási kötelezettség ellenében az eltartóra ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására az eltartó az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni. Ez esetben az eltartott az eltartó által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítheti a tartás iránti követelését.
A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása – különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan. Amennyiben a szerződés célja annak módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését. A bíróság a felek kérelméhez alapvetően nincs kötve, azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Ez azt jelenti, hogy ha a felek a tartási szerződés ítélettel történő módosítását kérik, a bíróság nem szüntetheti azt meg.
A tartási szerződésnek különös jelentősége van az eltartott halála esetén, ugyanis azon vagyontárgyak, amelyeket az eltartás fejében tartási szerződéssel átruház az eltartott az eltartóra, nem képezik alapját a kötelesrésznek. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Ez azt jelenti, hogy a kötelesrészre jogosultak, vagyis az elhunyt leszármazói, házastársa és szülője, akik az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének, követelésük alapjához nem számíthatják hozzá a tartási szerződésben szereplő vagyontárgyakat.