Ügyfélbeszámolók

Ki a hibás?

Gémes Ferenc

Ez a büntetés a munkahelyem elvesztését jelentette volna, hiszen jogosítvány nélkül a munkáltatóm nyilván nem alkalmazott volna tovább!

A teljes történet

Esettanulmányok

Ingatlan vagyonbiztosítás

Ügyfeleink ingatlanukra vonatkozóan vagyonbiztosítást kötöttek. Hét évvel később a biztosított ingatlanban nagyméretű repedések mutatkoztak, melyekről kiderült, hogy azokat az épület szennyvízcsövének törése okozta. 

A teljes történet


Garantált bérminimum – Önnek is jár?

2017. február 21.

2017 év kezdetétől jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében az előbbi 127 500,- Ft, az utóbbi 161 000,- Ft-ra nőtt a vonatkozó Kormányrendelet alapján. 2018-tól pedig 138 000,- Ft, illetve 180 500,- Ft szerepel jelenleg a jogszabályban. Mivel az előző évekhez képest jelentős a változás, nagyon sok munkavállaló számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kategóriába tartozik. Ha Ön is minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló, vajon tisztában van azzal, hogy melyikre jogosult?

Kezdjük azzal, hogy kire is terjed ki a jogszabály személyi hatálya. A Kormányrendelet munkáltatót és munkavállalót említ, ezért a gyakorlatban már előfordult, hogy önkormányzati közalkalmazottnak nem akarták megfizetni a garantált bérminimumot, mivel ő nem munkavállaló. Természetesen a Kormányrendelet hatálya kiterjed a különféle közszolgálatban állókra és foglalkoztatóikra. Így lényegében mindenki a hatálya alá tartozik, aki munkát végez.

A garantált bérminimumra azok a munkavállalók jogosultak, akiket olyan munkakörben foglalkoztatnak, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Nem a tényleges végzettségnek van tehát a jogosultság szempontjából jelentősége, hanem annak, hogy a betöltött munkakörhöz szükséges-e középfokú iskolai- vagy szakképzettség.  Ez pedig gyakori viták forrása.

Egy másik, az országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet segít az eligazodásban. Ennek 1. sz. melléklete tartalmazza a szakképesítéseket és azt, hogy az adott szakképesítéshez milyen besorolási szint (21-től 62-ig) tartozik. Ezek lehetnek alapfokúak, középfokúak (ebből is alsó- és felső középfokú), emelt szintű- és felsőfokú szakképesítések.

A garantált bérminimum szempontjából azok a szakképesítések számítanak, amelyek legalább középfokúak, azaz a jogszabályi szintjük legalább 31-es vagy e feletti.  Pl. az autóbuszvezetői szakképesítés szintje 35-ös. Ez egy középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A garantált bérminimumra jogosultságot tehát az OKJ-s Korm. rendeletben ellenőrizhető annak alapján, hogy a munkaköri feladatok milyen minimális szakképesítést igényelnek.


dr. Vágány Tamás

Kategóriák: Munkajog - Munkabér

Címkék: munkabér, munkavállaló, munkajog, munkaszerződés, bérminimum

Vissza

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2017. február 21., (157 napja).

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!



Hírlevél

Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Önt is érdekli?

Feliratkozás

06-1/486-3600

E-mail: info@das.hu

Ügyféltér

belép