Ha felelőtlenül tesszük közzé adatainkat, könnyen lehetővé válhat az is, hogy azzal visszaéljenek, illetve az, hogy bárki számára ellenőrizhetővé váljuk. Éppen ezért legyünk tudatos internethasználók: csak korlátozott mértékben osszuk meg a velünk történt eseményeket, vagy véleményünket.
Ez nemcsak a magánéletünk során fontos, hanem bizony a munkavégzésünk során is. Ki ne látott volna ugyanis olyan bejegyzést egy közösségi oldalon, ahol a felhasználó éppen a munkahelyét, vagy a főnökét szidja, akár nyomdafestéket nem tűrő módon? Ez egy veszélyes játék, ugyanis, ha a főnökünk, vagy kollégánk szintén ismerőseink, könnyen olvashatják ezen bejegyzéseinket. És egy-egy ilyen megnyilvánulásnak, a munkáltatót rossz színben feltüntető kommentnek bizony, akár a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése is eredménye lehet, mi több, a munkáltató még kártérítéssel is élhet.
Ugyanis a hatályos munkajogi szabályok értelmében nem csak a munkáltató köteles a munkavállaló személyhez fűződő jogait tiszteletben tartani, hanem a munkavállaló is köteles ennek eleget tenni munkáltató irányába. Tehát ennek körében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely a személyhez fűződő jogát nem sérti és ami a munkaviszony szempontjából lényeges. A munkáltató továbbá akkor korlátozhatja a munkavállaló személyhez fűződő jogait, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül van összefüggésben és feltétlenül szükséges. Itt is fontos követelmény az arányosság. Így fordulhat elő az, hogy bizonyos internet tartalmakat nem lehet munkahelyen böngészni, vagy az is, hogy a munkavégzés helye (például bolt, vagy iroda) bekamerázott. Természetesen alapvető követelmény, hogy erről a munkáltató előzetesen tájékoztassa a munkavállalóját.
A munkavállalónak szintén kötelezettsége a munkáltató személyhez fűződő jogainak a betartása, mely akár a jó hírnévhez való jogot is magában foglalja. Tehát, ha a munkavállaló negatív színben tünteti fel a munkáltatóját, és ezzel lebukik, a munkáltató azonnali hatállyal felmondhat az ilyen munkavállalónak. Ugyanis ilyen esetben elképzelhető az is, hogy a komment elér egy olyan fokot, mely miatt a munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított ezzel a bejegyezéssel, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. De ezzel még nem szűnhet meg a további következmény alkalmazása. Ugyanis, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a bejegyzés miatt őt kár érte – például megcsappant a forgalma, akkor a kártérítési igényét is minden bizonnyal elő fogja terjeszteni a volt munkavállalójával szemben.
Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló a közösségi oldalon nem a munkáltatójáról nyilatkozik lealacsonyító módon, hanem saját magáról tesz közzé kínos, mi több, lejárató fotókat, kommenteket, akkor vajon járhat-e ez a fentiekben részletezett elbocsátással?
Igen, könnyen előfordulhat ez! Hisz’ gondoljuk csak bele, hogy a munkáltatót az üzlettársak és ügyfelek is többek között a munkavállalói alapján minősítik. Egy-egy adatlapon pedig sokan nem restek munkahelyüket név szerint is megnevezni. Gyakori, hogy a munkatársak is „ismerősi” kapcsolatban állnak az illetővel. Ebből elég logikusan következik az, hogy a magáról könnyelmű fotót közzétevő felhasználóról zökkenőmentesen ki lehessen deríteni a munkahelyét. Így ezzel a felhasználó nemcsak saját magáról állíthat ki szegénységi bizonyítványt, hanem munkáltatóját is lejárathatja.
Mivel nagyon érzékeny területről van szó, melynek valóban komoly következményei lehetnek, ezért javasolt minden esetben meggondoltan közzétenni a megjegyzéseket a világhálón.