Akár legyen szó egy fogászati kezelésről, akár egy komolyabb műtét során felmerülő műhibáról, komoly következményekkel járhat a beteg számára. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem minden egészségügyi károsodás orvosi műhiba következménye, és nem mindig az orvos felelőssége. Hisz előfordulhat, hogy valamilyen komolyabb probléma az elhanyagolt egészségi állapotnak és nem az egészségügyi kezelésnek a következménye.
Orvosi műhibáról akkor beszélhetünk, amennyiben bizonyítható – orvosszakértői vélemény alapján – az orvosi műhiba ténye, tehát a szakmai, egyéb szabályok megsértése és az ebből eredő károsodás. Ez pedig orvosi szakkérdés.
Amennyiben az orvosszakértői vélemény alapján megállapítható az orvosi műhiba, beszélhetünk arról, hogy milyen kártérítési igény terjeszthető elő az egészségügyi intézménnyel, vagy más ellenérdekű féllel szemben. Ezek az igények kétfélék lehetnek, egyrészről úgynevezett nem vagyoni és vagyoni kártérítési igények. A nem vagyoni kártérítési igény leginkább az elszenvedett sérelmet kompenzálja és próbálja pénzben kifejezhetővé tenni a károsult számára. Ez minden egyes ügyben egyedileg állapítható meg, és végső soron a bíróság is mérlegelve dönt erről az összegről. Hazánkban a korábbi években kezdett kibontakozni az a gyakorlat, mely egyre magasabb összegű nem vagyoni kártérítési igény megítélésére is lehetőséget lát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság ne utasítaná el a földtől elrugaszkodott és megalapozatlan igényeket.
A vagyoni kártérítési igények a nem vagyoni kárigénynél sokkal konkrétabbak. E körben általában az orvosi műhiba következtében felmerült költségek, kiadások számolhatóak el, mint például a gyógyszerek, vagy esetlegesen az életmódváltással összefüggő költségek.
Legyen szó azonban bármelyik kártérítési igényről, azt tudni kell, hogy a bizonyítási kötelezettség az igényt érvényesítő felet terheli. Ez azt jelenti, hogy mind a műhiba tényét, mind a felmerült kártérítési igényt neki kell bizonyítania.