Az első esetről akkor beszélünk, amikor az örökhagyó kifejezetten írásba foglalja, hogy mely vagyontárgyát pontosan kire akarja hagyni. Abban az esetben, ha ilyen rendelkezést nem tett elhunyt hozzátartozónk, a törvényes öröklés szabályai lépnek életbe, amely alapján elsősorban a leszármazók, illetve ezek hiányában a felmenő rokonság öröklésére kerül sor.
Az öröklés kérdése végső soron a hagyatéki tárgyalás során dől el, amikor is a közjegyző előtt lehetősége nyílik a potenciális örökösöknek nyilatkozni arról, hogy elfogadják-e az örökséget, vagy visszautasítják azt. Amennyiben valamennyi örökös visszautasítja a hagyatékot, mely az úgynevezett aktív és passzív vagyont is magában foglalja, a törvény alapján az államra száll az örökség. Aktív vagyonnak a pozitív értékkel bíró vagyont hívjuk, míg a passzív vagyont az örökhagyót terhelő tartozások alkotják. A visszautasítás kérdése leginkább abban az esetben merül fel, ha egy hagyatékban több a tartozás, mint amennyi az örökölhető pozitív vagyontárgyak értéke. Ekkor ugyanis alapvetően nem éri meg az örökséget elfogadni.
A legtöbb bonyodalom abban az esetben merül fel, ha az örökség elfogadása után derül fény olyan korábban nem ismert tartozásokra, amelyek meghaladják a hagyaték értékét. Ez mind a hagyatéki hitelezőnek, akinek követelése áll fenn az elhunyttal szemben, mind az örökösöknek problémát jelenthet. Megoldásként a jogszabályi előírás lehetővé teszi a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelem előterjesztését, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
A kérelmet az érdemi hagyatékátadó végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A fentiek alapján amennyiben véletlenül olyan helyzetbe kerülnek, hogy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően észlelik, hogy az elhunyttal szemben nem tudják érvényesíteni követelésüket, javasoljuk, hogy kezdeményezzék a hagyatéki eljárás megismétlését.