Általános szabályokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt) tartalmaz, melyet részletesen jelenleg a 11/2009 (III.6.) ÖM rendelet ( továbbiakban: Rendelet) tölt ki tartalommal. A két jogszabályt érdemes együttesen elemezni, és ahol szükséges, a korábban hatályos 9/1997. (II.12.) BM rendeletre (továbbiakban BM rendelet) is ki fogunk térni, mivel a legtöbb engedély ez utóbbi rendelet hatálya alatt került kiadásra, így utólagos felülvizsgálatkor is ezt kell alkalmazni.
A Hszt. két összeférhetetlenségi esetkört ismer:
1. Szolgálati viszony létesítéséhez kötött összeférhetetlenség
A Hszt. szolgálati viszony létesítésekor az illetékes miniszter engedélyéhez köti azt, ha a jövendőbeli munkavállaló közeli hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi viszonyba, illetve az állományilletékes parancsnok engedélye kell, ha olyan gazdálkodó szervvel kerülne elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozó tulajdoni hányada meghatározó, vagy ebben a szervezetben a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget visel. A korábbi szabályokhoz hasonlóan a Rendelet méltányolható okhoz köti a közeli hozzátartozóval való alá-fölé rendeltségbe kerülést. Ilyen méltányolható ok a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája és a családi körülmények miatt nem vállalható utazás. Az eljárás általános menete szerint az állományilletékes parancsnok javaslatára a miniszter ad engedélyt, kivételt képez a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokság állománya, ahol a városi (fővárosi) tűzoltóparancsnok adja ki az engedélyt.
2. A szolgálati viszony mellett létesített más kereső tevékenységek összeférhetetlensége
A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Ez a meghatározás nyilván csak általánosságban határozza meg a kizárást, kizárólag a Hszt. előbbi rendelkezését alapul véve a parancsnok mérlegelési jogköre eldönteni, mi esik az összeférhetetlen kategóriába. A korábban hatályos BM rendelet (2009.III.13-áig volt alkalmazható) ebben az esetben a vezető kötelezettségévé tette, hogy az összeférhetetlenséget megállapítsa, és eleve kizárta az osztályvezetők és magasabb beosztásúak mellékállási lehetőségét. Meghatározta azokat az eseteket is, melyekben összeférhetetlenség állapítható meg, ezek a következők voltak:
- a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, vagy azok végrehajtását veszélyezteti, illetve akadályozza,
- a szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatainak ellátását veszélyezteti,
- a fegyveres szerv gazdasági érdekeit sérti,
- a fegyveres szerv tekintélyének csorbítására alkalmas, vagy azt veszélyezteti,
- a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,
- a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,
- személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul,
- a tevékenység a fegyveres szerveknél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, illetve olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv, mint hatóság jár el.
A kategóriák további értelmezésre szorulnak, azokat mindig konkrét esetben kell értelmezni. Példának okáért a pártatlan hatósági munkavégzést sérti a bírói gyakorlat szerint, ha a hivatásos állomány tagja olyan feladatot lát el mellékfoglalkozásként, mely érinti a szervnél folytatott hatósági tevékenységét is. Ez többek között akkor valósulhat meg, ha az önkormányzati tűzoltóság tagja egyéni vállalkozóként tűzvédelmi és munkavédelmi dokumentációk készítését vállalta szolgálati területén. Ilyen esetben az előbbi felsorolás b) és d) pontja szerinti általános kizáró okok miatt összeférhetetlenség áll fenn. Ki kell hangsúlyozni, hogy a 2009. 03.13. előtt kiadott engedélyek esetében még ezeket a rendeleteket kell alkalmazni, így amennyiben korábban kiadott engedély visszavonása miatt jogorvoslatot kezdeményez az érintett, akkor a bíróság ezen szabályok alapján dönt majd.
A 2009.03.14-től alkalmazandó 11/2009. (III.6.) Öm rendelet lényegesebben egyszerűsítette a szabályokat, míg az osztályvezetők és ennél magasabb beosztásúak számára továbbra is tilos egyéb keresőtevékenység folytatása, az általános szabályok jócskán megváltoztak. A Rendelet nem tartalmazza a BM rendeletben szereplő korábbi összeférhetetlenségi okokat, kizárólag az állomány illetékes parancsnok feladatává teszi, illetve feladataként tartotta meg, hogy döntsön az összeférhetetlenség kérdésében. Döntésekor a korábbi okok hiánya miatt csak a Hszt. szerinti általános szabályokra kell tekintettel lennie, azaz akkor nyilváníthat összeférhetetlenné egy mellékállást, ha az ellentétes a szerv feladataival vagy a szolgálat kötelezettségszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátást illetve a szerv tekintélyét veszélyezteti.
Nem összeférhetetlen a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatása. Csak bejelentési kötelezettsége van a hivatásos állomány tagjának a sporttal, ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzés, és a gazdasági társaságban személyes közreműködést igénylő tagsági, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági jogviszony tekintetében. Szintén be kell jelenteni, ha gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válik, kivéve nem meghatározó arányú részvény és kisebbségi üzletrész birtoklását.