Járjuk körbe, hogy pontosan mire fizetünk, amikor építményadóra köteleznek bennünket! Vajon milyen jogszabályok szabályozzák kivetését, mértékét és az esetleges kedvezményeket?
Szeptember 15-én lejár az építményadó – közkeletű elnevezéssel élve ingatlanadó – második félévi részletének befizetési határideje. Az építményadóval kapcsolatos főbb szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza, míg magát az adó kivetését és a részleteket a helyi önkormányzat rendeletben határozhatja meg. Ennek oka, hogy az adó kivetése nem kötelező: az önkormányzat döntésétől függ, hogy az adót kiveti-e, milyen mértékében és milyen kedvezményeket alkalmaz. A magánszemélyeknek sokáig nem kellett ezzel az adóval számolni, azonban az elmúlt években egyre több önkormányzat veti ki az építményadót lakóingatlanokra, lakásokra is.
Az Art. csak a bevallás módjáról, határidejéről és a befizetési határidőről tartalmaz rendelkezéseket, a fontosabb keretszabályokat a helyi adótörvény szabályozza. Megállapítja például, hogy az építményadót vagy négyzetméterre, vagy a korrigált forgalmi érték alapján lehet kiszabni és meghatározza ennek maximumát is (négyzetméterenként maximum 1100 Ft, illetve a forgalmi érték maximum 3,6%-a lehet). Ez a törvény rendelkezik arról is, hogy az adót az köteles megfizetni, aki az adóév elején az építmény tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartás szerint, kivéve, ha valakinek például haszonélvezeti joga van az ingatlanon, mert ez esetben ő az adó alanya.
A törvény rendelkezik bizonyos mentességekről és kedvezményekről is: ez alapján nem kell megfizetni az adót a szükséglakásra illetve az állat- vagy növénytermesztésre szolgáló épületre. Ideiglenesen (3 évig) adókedvezmény illeti meg azt is, aki műemléki védettség alatt álló ingatlanát felújítja.
Bizonyos feltételekkel az adó felfüggesztése is kérhető, ekkor az illetéket csak az ingatlan értékesítése vagy a tulajdonos halála esetén a hagyatékátadást követően kell megfizetni. A felfüggesztést kérheti az, aki 65. életévét betöltötte, vagy a megváltozott munkaképességű személyek valamely ellátásában részesül és egyedül, vagy hasonló helyzetű hozzátartozójával él az ingatlanban, amely lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is a lakhelye.
A fenti szabályokhoz képest a részleteket önkormányzati rendelet állapíthatja meg, azonban a kivetett adó nem haladhatja meg a törvényi maximumot és a törvény által meghatározott kedvezményeket, mentességeket mindenképpen figyelembe kell venni. Ezen túl a rendeletekben általában további kedvezményeket is meghatároznak, például rászorultsági alapon, vagy az építmény hasznosítása, elhelyezkedése alapján.
Az önkormányzati rendeletek megismerhetőek a polgármesteri hivatalban, de sok esetben az interneten is fellelhetőek.