A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.
A munkáltató azonban mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell továbbá megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.
A törvény szerint a munkáltató kártérítési felelőssége kifejezetten a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért áll fenn. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Mindezeken felül a munkáltató felel például a látogatók vagy például ellenőrzést végző személyek magatartásáért is.
A törvény vélelmezi azt, hogy a bekövetkezett hátrányt a munkáltató okozta, azaz ezt a munkavállalónak nem kell bizonyítania, a munkáltatónak azonban lehetősége van bizonyítani az ellenkezőjét. A kár összegszerűségét azonban már a munkavállaló köteles bizonyítani, mely kár jelenthet vagyoni károkat (pl. gyógykezelés költségei) és nem vagyoni kártérítést egyaránt. A törvény előírja, hogy mind a vagyoni, mind a nem-vagyoni kárt meg kell téríteni, és meghatározza a megtérítendő vagyoni károk körét is, mely alapján meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt jövedelmét, dologban esett, vagy egyéb vagyoni kárát, és felmerült szükséges költségeit.
A munkáltató fenti kártérítési felelőssége körébe tartozó legtipikusabb esetek az üzemi baleset, foglakozási megbetegedés, egészségkárosodás.
A munkáltató továbbá felel a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyaiban keletkezett károkért. A munkáltató a jogszabályi felhatalmazás alapján előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.